Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 29. kötet (231-236. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 29. (Budapest, 1904)
Gábor Gyula: A katonai börtönrendszer különös tekintettel a m. kir. honvéd-igazságszolgáltatásra [232., 1904]
4 más az eredő oka. Miután pedig ma már minden büntető codex a megjavítás eszméjének szolgál s miután ennek következtében minden börtönrendszernek is a tettesek megjavítására alkalmas módon kell szervezve és berendezve lennie, — ennélfogva természetes dolog, hogy már kezdettől fogva azon súlyos aggálylyal tekintünk a katonai börtönrendszerre, hogy az a tettes megjavításának munkáját egyazon eszközzel akarja megvalósítani azon két fegyenczen, kik közül az egyik lopás, a másik pedig pl. gyávaság miatt szenvedi el a börtönbüntetést. Tekintsünk tehát figyelmesen ezen kérdés lényegére. A közönséges delietumokat azzal követi el az ember, hogy megsérti a fennálló jogrendet. Ezen sértés mindig bizonyos activitást tételez fel a tettes részéről. A tettes lopása megtámadja a tulajdonjog-körét; a tettes ölese, gyilkossága, testi sértése, rágalmazása, mind megannyi támadások a sértett ama jogai ellen, melyek ezt az élet, a testi épség, a becsület stb. tekintetében megilletik. A tettes tehát ez esetekben támadás által követi el a bűnt, akár közpolgár, akár katona. Ha katona öl, lop vagy rágalmaz, az nem esik lényegileg és rendszerint'1 más büntetőjogi elbírálás alá, mintha ezen bűncselekményeket közpolgár követi el. Mindezen bűncselekményeket nem követi el az egyén, ha passiv marad, ha nem cselekszik. A társadalom pedig mindenkinek megengedi, hogy passiv maradjon. Egészen más az eset a legtöbb, vagy igen sok «katonai» bűncselekménynél.1 2 Itt az egyén nem maradhat passiv; a passivitás már maga bűntény. A katona esküvel fogadja, hogy a katonai szolgálati és álláskötelességeket teljesíteni fogja. Ha 1 Kivételt képeznek az úgynevezett «katonailag minősülő közönséges delictumok», melyek súlyosabb beszámítás alá esnek akkor, ha katonai személy által követtetnek el, mint például a bajtársi lopás, tisztek közötti becsületsértés. 2 A katonai büncselékmények fogalmát a kát. bűnt. törv. 142. §-a adja meg. «Azon katonai egyének, a kik a hadi czikkekre vagy különös szabványokra ünnepélyesen letett esküvel, a különös katonai szolgálati- vagy álláskötelességek teljesítését fogadták: az ilyen kötelesség megsértése által, annak fontosságához és a következmények káros voltának fokához képest, katonai bűntettben, vagy katonai vétségben válnak bűnösökké.» 68
