Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 29. kötet (231-236. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 29. (Budapest, 1904)
Grecsák Károly: A kereskedelmi üzletek átruházása [231., 1904]
56 rövid és egyszerű törvénynyel meg volna oldható, az igazságügyi kormány vonakodik ezt az egyszerű orvoslást megcselekedni, ha az illető joganyagra nézve reform-intézkedések vannak «előkészületben», legyen bár ez az előkészület még oly embryonális állapotban, hogy legjobb esetben is éveknek kell elmulniok, mielőtt a reform életbeléptetéséről szó lehetne. Utalok e részben a húsz forinton aluli perekre. Ezen ügyekre nézve épen az igazságügyi kormány köreiben az volt a nézet; hogy a Curia rosszul értelmezi a törvényt s az igazságügyi kormány mégis vonakodott, hogy ezt a téves judikaturát egy kétsoros novellával orvosolja, mert hiszen — úgy mondták amúgy is előkészületben van az új perrendtartás. Időközben eltelt vagy nyolcz év, el fog telni az új perrendtartás életbeléptéig legalább is további három-négy év és így az eredmény az, hogy tiz-tizenkét esztendőn keresztül rossz törvény áll fenn s oly gazdasági károk okoztatnak, a melyeknek mértékét és horderejét valójában csak a gyakorlat emberei ismerik. Kétségkívül igen helyes és szükséges dolog, hogy az igazságügyi kormány óvakodjék tőle, hogy valamely egyes esemény vagy népszerű áramlat kapcsán alkalmi törvényt létesítsen. Kívánatos az is, hogy az igazságügyi törvényhozás bizonyos nyugodt, inkább konzervatív módon fejlődjék, az ötletszerűség lehető kizárásával. De úgy hiszem, hogy nem helyes dolog, dogmát csinálni belőle, hogy azért, mert évek múlva szabályozni fogunk egy joganyagot, ne lehessen előbb is megteremteni egy részleges szabályozást, ha higgadt megfontolással úgy találjuk, hogy sürgősebben orvoslandó és orvosolható bajjal állunk szemben. Látjuk, hogy a külföld is így tartja ezt. Franczia- országban már régen szőnyegen volt a részvényjog reformja, mikor 1893-ban részlegesen módosították a részvénytörvényt, már pedig a részvényjog bizonyára nem kísérletezési anyag. Hogy pedig különbséget kell tenni alkalmi törvény és oly részleges szabályozás közt, a mely megelőz egy összefoglaló, az egész anyagra kiterjedő kodifikácziót, arra a német részvényjog története szolgáltat tanulságot. A német kormány ugyanis 1873 után állhatatosan visszautasította azt az áramlatot, mely a válság behatása alatt részvényjogi reformokat követelt. 1884-ben azonban — mint tudjuk — igenis létesített ré.szvény56