Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 29. kötet (231-236. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 29. (Budapest, 1904)
A munkások baleset elleni biztosításáról szóló törvénytervezet. A Magyar Jogászegyletben 1904. év január és február havában tartott vita [236., 1904]
98 Dr. Bokor Gusztáv: Ez a szándékosság! Szterényi József: Korántsem; ez nem szándékosság, mert szándékosság az, hogy ha valaki oda megy az illető gép elé és pl. karját tudatosan alányujtja. A részegség kérdésében elismerem, hogy nagyon nehéz a bizonyítás, de nem azon indokból, a melyet Bokor úr és mások is felhoztak, hogy a gyárba való bemenetelt kelljen megtiltani a munkásnak, mert ez teljesen téves megítélése a viszonyoknak; a mennyiben az a munkás nem megy olyan részegen a gyárba, hogy az rajta felismerhető legyen, de a dolog úgy szokott megtörténni, hogy az illető munkás már mulatott az előző éjszakán és benn a gyárban folytatja a munkaszünetek alatt vagy munkaközben az ivást és így lesz áldozatává a szesznek, tehát akkor, midőn a gyárba bemegy, a részegség még nem állapítható meg. Mondom, nem ezen indokból, hanem azért, mert nehezen lesz ez eljárás rendjén bizonyítható a részegség, nézetem szerint ezt a szakaszt el kell majd ejteni. T. teljes-ülés! Az idő előhaladott volta és előadásom máris túlhosszú volta miatt sajnálatomra nem refllektálhatok minden felhozott észrevételre, a miért kegyes elnézésüket kérem. De egy észrevétellel még foglalkoznom kell, a melyet a t. előadó úr tett és a mely tisztán a javaslat hibás, stiláris szövegezéséből keletkezhetett, mely könnyen félreértésre adhat okot, hogy t. i. a munkásbiztosító hivatal minden tanácsában bírói képesítésű tag legyen. Ez természetes dolog és elismerem, hogy csak szövegezési hiba lehet, a melyet az újabb redakczió rendjén korrigálni kell. Bocsánatot kérek t. teljes ülés, hogy túlságos mértékben vettem igénybe szives türelmüket, de befejezem szavaimat és pedig azzal, hogy egy kérdést tisztázok, a melyet itt Both Pál t. ügyvéd úr felhozott. Azt mondta t. i., hogy hiszen ez a javaslat nem orriginális; a német alapelveken indult és a német elveket ültette át Magyarországba. Hiszen az a hiba mindig, úgymond ő, hogy átültetünk bizonyos dolgokat a magyar viszonyokba. Azt hiszem, t. teljes ülés, hogy igenis nem csak helyes volt — bocsánatot kérek, hogy ily irányú önkritikát gyakoriok — de kötelesség is volt azt, a mi másutt jó, a hazai 380
