Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 29. kötet (231-236. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 29. (Budapest, 1904)
A munkások baleset elleni biztosításáról szóló törvénytervezet. A Magyar Jogászegyletben 1904. év január és február havában tartott vita [236., 1904]
93 adassák ennek a tisztán administrativ jellegű intézkedésnek, a mely a czélszerűségben leli magyarázatát. Ugyancsak a t. bíró úr említette az utolsó szakaszok egyikét, a mely szerint a pénztár életbeléptetésére egy szervezőbizottság alakítandó- Ugyanis a balesetbiztosításnak, mint intézménynek minden előzetes alapja az országban hiányzik. A betegsegélyező pénztáraknál egészen más volt a helyzet, mert ott egy már adott helyzettel állottunk szemben; a betegsegélyező pénztáraknak százai léteztek, a melyeket csak a törvény értelmében kellett átalakítani, a mi csak egyszerű administrativ úton, rövid átmeneti határidővel elintézhető volt. Ellenben a balesetbiztosítási szervezetet alapjából kell felépíteni; úgy a kerületi választmányokat, mint magát a pénztárt, a választott bíróságokat stbit mind és erre a czélra contemplált a javaslat egy szervező- bizottságot, a mely felruháztatik ugyan azon jogkörrel, mint a minővel majdan a pénztár bírni fog. Márkus tisztelt táblai biró úr ezen teendőt czélszerűbben magára a munkásbiztosító hivatalra vélte ruházhatni. Ez a kérdés felmerült az előzetes tárgyalások során is és daczára ennek el kellett ejtenem azért, mert annak a hivatalnak bírói függetlenségét, bírói functióját kellett respektálnom. Hogyha tévedések fordulnak elő a szervezetnél, a mi elvégre nincs kizárva, ha önmaga is végzi azon teendőket, azok correctióra szorulnak, de saját hibáját nem fogja elismerni az a szervezet, ha elkövette azt, ellenben ha más külön hatóság végezte, úgy egyszerűen korrigálni fogja. Megengedem, hogy ez nem ideális megoldása a kérdésnek, azonban valamelyes megoldást keresni kellett és ebben véltem azt megtalálni, támogatva ezen felfogásomban az által, hogy kívánatos, miszerint az érdekeltség alapjából tanulja meg a dolgot intézni; ha hibákat követ is el, majd a gyakorlat által a hat hónapi idő után belejő a dolog rendes menetébe és így czélszerűbb lesz számára egy u. n. előiskolát teremteni. És hogy visszanyúljak a t. biró úr egy másik lényeges észrevételére is, ő is kifogásolta a 2. §. azon rendelkezését — későbbre hagyom a szakasz érdemleges részét, a melyet Poór igazgató úr és az előadó úr kifogásoltak — a mely a biztosítás körére vonatkozik. Kifogásolta benne azt, hogy a felsorolt üzemeken kívül a kereskedelemügyi miniszternek joga van rendeleti úton kiterjeszteni a biztosítási kötelezettséget, 375
