Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 29. kötet (231-236. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 29. (Budapest, 1904)
Bleuer Samu: Az esküdtbírósági rendszer hiányai [235., 1904]
22 séges szellemi kellékekkel? A magyar paraszt általában okos és józan gondolkozású és az esküdtszéki intézmény felállításával el kell fogadnunk alapul azt a tételt, hogy ez országban a kijelölt ügyekben és a megkívánt előfeltételek mellett a nép bíráskodik, annak bármely osztályára, vagy rétegére való tekintet nélkül és bíráskodik nem tudománya alapján, a melynek mértéke kategóriákra osztható, hanem jogérzéke szerint, amely e feladatra érettnek találtatott. Az igen t. előadó úr szerint az esküdtek tévedése helyre- hozhatlan hibákat szül, mert a curia nem vizsgálhatja felül az esküdtek verdictje által eldöntött tényállást és viszont az esküdtszék mellett működő bíróság az ő tudomása szerint még egy esetben sem alkalmazta a BP. 371. §-át, melylyel a törvény módot nyújt a tévesnek látszó verdict kijavítására. Én a magam részéről a tévedések reparatiójának lehetőségét szintén ezen 371. §-ban találom meg és ezért a bíróságoknak e §. keretén belül való eljárását sokkal fontosabbnak tartom, mint azt, hogy az esküdtszék mily külső jelenségek és legjobb esetben is csak feltevéseken alapuló vélelem szerint állíttatik össze. És mit tapasztalunk a gyakorlatban? Edvi Illés Károly igen t. ügyész úr felemlítette itt a gyulai esetet, a melyben a bíróság alkalmazta a Bpts. 371. § -át. E tekintetben egy második esetre kell reámutatnom, a melyről éppen mostanában olvashattuk, hogy tudniillik a marosvásárhelyi esküdtbiróság szintén alkalmazta a Bpts. 371. §-át és azt határozta, hogy az ügyet a következő ülésszakra utasítja, mert a bíróság valamennyi tagja abban a meggyőződésben volt, hogy az esküdtek az ügy lényegében a vádlott sérelmére tévedtek. Azt hiszem tehát, hogy az igen t. előadó úrnak azon megjegyzése, hogy ezt a szakaszt még nem alkalmazták, nem igen állhat meg. Pedig e szakasz alkalmazásában rejlik a legteljesebb korrektivum. Bészemről minden esetre hozzájárulok az igen t. ügyész úr azon indítványához, hogy a Curia jogkörébe beveendő a 371. §. alkalmazhatásának joga, melynek segélyével az esküdtek esetleges tévedése helyrehozható. A mi Zsitvay Leo úr Öméltóságának, a budapesti büntető törvényszék nagyérdemű elnökének a gyakorlati élet köréből adatokkal illusztrált felszólalását illeti, azt hiszem, hogy a jogász, 280
