Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 29. kötet (231-236. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 29. (Budapest, 1904)
Bleuer Samu: Az esküdtbírósági rendszer hiányai [235., 1904]
11 pesten, sem Kolozsvárit, sem Nagyváradon, sem Kassán nem igen állhatnak elő. És itt előttünk áll a magyar esküdtszéki rendszer legnagyobb hibája: a paraszt esküdtszék. Nem akarom én a magyar parasztság kitűnő értelmi és gazdasági tulajdonságait kisebbíteni. Mint hazafi, az ország legbecsesebb, legerősebb elemének becsülöm őket, de jogász létemre, az igazságszolgáltatást nem rájuk bíznám. A parasztember egy bűneset concis tényállását elbírálni nem tudja. Egyetlen körülmény szokta az ő figyelmét megragadni, s ez az egy körülmény vezeti az Ítéletét. A vádnak és a védelemnek küzdelmét nem az eset megítélésének fejtegetése, hanem az ilyen egyes körülményekkel és részletekkel való cap- tatiók szerint mérlegeli. És jegyezzük meg, hogy e küzdelemben egészen tárgyilagos nem szokott lenni sem a vád, sem a védelem. Mindkettő az esküdtpolgár captatiójára törekszik. Ez a törekvés vezeti néha a védelmet, néha a vádhatóságot arra, hogy bizonyos esetekben a maga visszavetési jogát arra a czélra használja, hogy az esküdtbiróságból kirekeszsze az értelmiséghez tartozó esküdtpolgárokat. Az elmúlt tavaszszal magam is tanúja voltam az esküdtbiróság ilyen kiselejtezésének egy hires bűnügy ujrafelvételi tárgyalásán — Szolnokon. Az esküdtbiróság ilyen megalakítása olyan törvényszékeknél lehetséges, hol az esküdtlajstromokba felvett polgárok háromnegyedrésze parasztemberekből áll. A negyedik negyedrészt az ilyen esküdtlajstromokból akár a vád, akár a védelem kirekesztheti. Én egyáltalában nem aggodalmaskodnám az ellen, hogy az esküdtbirák sorában — a többi között -t- foglaljon helyet a parasztember is. Csak attól az esküdtbiróságtól féltem az igazságot, a melynek minden esküdtbirája földmives. És ha jól megvizsgálja valaki az esküdtbiróságok szervezetéről szóló 1897. évi XXXIII. t.-cz. 4. §-ának rendelkezéseit, akkor látni fogja, hogy az ország törvényszékeinek legalább fele, olyan esküdtlajstromot kap, a melyből a visszavetési jog használatával akár a vád, akár a védelem egymaga kizárhatja az értelmesebb középosztály polgárait.* * Esküdt lehet azon magyarul tudó, irni, olvasni tudó honpolgár, 269
