Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 29. kötet (231-236. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 29. (Budapest, 1904)
Grecsák Károly: A kereskedelmi üzletek átruházása [231., 1904]
Megengedem, hogy ez a két panacea nem minden esetben fogja úgy az átruházó, mint az átvevő jogos érdekeit teljesen megvédhetni, de a minthogy más téren sincs oly általános hatályú jogszabály, mely az emberi furfang szülte minden visszaélésnek elejét venné, úgy én itt is elegendőnek tartanám a visszaéléseknek ilyetén módon lehetséges meggátlását. Felvetettem máshol egy másik eszmét is, azt t. i., hogy a javaslat álláspontján is, az «üzletből eredő kötelezettségek» tekintetében magában a törvényben kellene közelebbről és tüzetesen azt a határvonalat megjelölni, a melynek keretén belül keresendők ezek az üzletből eredő kötelezettségek. Azt tartottam volna ugyanis helyesnek, hogy magában a törvényben hatá- roztassanak meg azok a kötelezettségek, melyekre nézve az üzletből eredés jogi természete vélelmezletik, hogy így megadassák a mód minden érdekelt félnek: a vélelemre hivatkozni egyrészt, másrészt pedig azzal szemben bizonyítani azt, hogy az illető kötelezettség nem az üzletből ered. Jelesül szükségesnek tartottam megállapítani, hogy az átruházó rendesen vezetett könyveiben bejegyzett tartozások üzleti tartozásoknak vélelmezhessenek. Ebben egyrészt a hitelező is megfelelőbb védelemben részesülne, mint a javaslat álláspontján, a hol a hitelezőnek azt, hogy az átvevő az átvétel idejében fennállott tartozásokat ismerte vagy ismerhette, mint keresetének jogalapját a bizonyítási teher megoszlásának általános szabályai szerint bizonyítani kell, a mi pedig sok esetben oly súlyos feladat, melynek megfelelni a hitelező aligha lesz képes — másrészt pedig az átvevő jogai is hatályosabb oltalmat nyernének, mert tudomást szerezhet a könyvekből az üzletből eredő tartozások mi- és mennyiségéről, és mert mód nyujtatnék neki esetleg kimutatni azt, hogy az állítólagos üzletből eredő kötelezettségek a kereskedelmi üzlettel mint vagyonösszességgel semmiféle okozati összefüggésben nincsenek. * Szólnom kell végül még a javaslatnak arról az álláspontjáról, a mely a rokonok közötti üzletátruházások eseteiben a felelősségnek még azt az enyhe korlátozását is elejti, a melyet minden más üzletátruházás esetében az átvevő javára felállít, A javaslat ugyanis a rokonok közötti átruházás eseteiben a 27 27
