Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 29. kötet (231-236. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 29. (Budapest, 1904)
Holitscher Szigfrid: Közös végrendeletek és örökjogi szerződések a magyar általános törvénykönyv tervezetében [233., 1904]
30 tumát képező haszonélvezet fentartása melletti vagyonátadásokra is? És vájjon nem áll-e akkor, ha valaki életjáradekot biztosítva, egész tőkéjét a társaságnak adja s utóbb megházasodva, házastársa s gyermekeire mit sem hagyhat ? Az ö. sz. ellen legalább a köteles rész érvényesíthető, a biztosító társasággal szemben az sem. Másfelől, míg élők közötti ingyenes jogügyletek nem ha- tálytalaníthatók az indokban való tévedés vagy plane a viszonyok változása miatt, addig azon tág körnél fogva, melyben az ö. sz. a T. 1915., 191G. és 1940. §-ai szerint az érdekeltek, sőt 1934. §-a szerint maga az örökhagyó által is megtámadható, ott, a hol a viszonyok igazán lényegesen változtak, a hol a régi intézkedések megváltoztatása az «erkölcs parancsa» (Ind. Y. 329. L), az ö. sz. megtámadása mindig sikerre fog vezetni, ellenben ott, a hol épen csak változott viszonyokkal nem indokolható önkény kívánja a megváltoztatást, a megkötöttség sérelmes nem lehet. 2. Ha az ö. sz. ellen felhozható ezen érvek állanának is, ép úgy állanának a házastársak vagy jegyesek között kötött öröklési szerződésre is. Másfelől igaz, hogy nincs ok általánosságban eltérni a végrendelet szabad visszavonásának elvétől. Világos tehát, hogy az ö. sz. kérdése oly alakban vetendő fel. hogy mely szerződő félnek az az érdeke, hogy örökhagyót a neki szerződésileg rendelt részesítéshez köthesse, méltó arra, hogy törvényes védelemben részesüljön? Ilyen szerződő félnek tekintendők kétségtelenül a házastárs és jegyes. De nem tudjuk belátni, hogy miért nem ép úgy, sőt még inkább a legközelebb álló rokonok, elsősorban a leszármazók? Ha a törvényi öröklés rendjében az ivadék a házastársat egészen kizárja, ha köteles részhez való joga az állagra csak az ivadéknak van s a házastársnak nincs: akkor kétségtelen, hogy az ivadéknak szerződésszerű részesítése is legalább oly védelemben részesítendő, mint a házastársé. A szülő és gyermekek közötti öröklési szerződéseket jogéletünk megszokta, azok igen gyakoriak, a nélkül, hogy zavart okoznának, kizárásuk pedig érezhető s pótolhatlan hiányt okozna. Különösen a kisgazdaság körében nélkülözhetlen az ö. sz., a hol ezen tilalom arra vezetne, hogy a munkaképtelen 172
