Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 29. kötet (231-236. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 29. (Budapest, 1904)
Holitscher Szigfrid: Közös végrendeletek és örökjogi szerződések a magyar általános törvénykönyv tervezetében [233., 1904]
19 békában a korábban elhunyt vagyonából még meglesz. Más külön szabályra a kölcsönös közös végrendeletnél szükség nincs. 2. Ugyanezen szempontból csak helyeselhető, ha a T. mellőzi egy külön magyarázati szabály felállítását az esetre, ha a kölcsönös közös végrendelet szerint a vagyon a túlélő halála után a mindkét részről való rokonokra vagy törvényes örökösökre száll. A T. 1851. §. I. 2. mond. szerint, a nélkül, hogy ez külön kimondatnék (Mommsen 160. őröld. korm. jav. 238. II.) a korábban elhunyt házastárs rokonainak örökösödési jogára nézve is a túlélő házastárs elhalálozásának időpontja lesz irányadó, a mi az ezen időpont előtt elhalt rokon örököseire nézve annyival kevésbbé lehet sérelmes, mert az utóörökösnek általában meg kell élnie az előörökös elhalálozásának időpontját (T. 1794. 1864. §§.). Ép oly kevéssé szükséges meghatározni s az esetről-esetre való értelmezésnek tartható fenn, hogy a két rokoncsoport mily arányban részesüljön a túlélő hagyatékában? Mindkét rokoncsoport mindkét házastárs által van örökösnek nevezne. Ha tehát például az egyik házastárs után kettő, a másik házastárs után három hivatott rokon, az egyik után 100,000, a másik után 200,000 К hagyaték maradt, a végrendelkezők megállapítandó akarata szerint lehetséges, hogy a két rokon együtt kapja úgy a 100,000 К mint a 200,000 К felét, a három rokon másik felét; vagy lehetséges, hogy mindaz öt rokon kapja úgy a 100,000 K, mint a 200,000 К egy-egy ötöd részét. 6. §. A viszonos közös végrendelet. A közös végrendelet visszavonása általában az általános szabályok szerint szabadon történhetik és a nélkül, hogy az egyik végrendelet visszavonása a másikat hatályában érintené. Ennek külön kimondása (Svájczi terv. 514.) felesleges. Ha az egyoldalú visszavonás kizáratott, nem közös végrendelettel, hanem öröklési szerződéssel van dolgunk, a minek külön kimondását (Svájczi terv. 515. Orökl. korm. jav. 237. HL) a T. mint feleslegeset szintén helyesen mellőzi. Az egyik végrendelet visszavonása azonban kell, hogy a másiknak is ha2* 161