Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 29. kötet (231-236. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 29. (Budapest, 1904)
Holitscher Szigfrid: Közös végrendeletek és örökjogi szerződések a magyar általános törvénykönyv tervezetében [233., 1904]
17 tekben a hatálytalanítás a korábban elhunyt vagyonára is kiterjedjen. Csak egy példán kívánjuk az ezzel járó anomáliákat illusztrálni. A házastársak közszerzeményt képező egész vagyonukra kölcsönösen egymást és mindkettőjük halála után a férjnek első házasságából származott fiát nevezik örökösnek. Az atya előbb halván el, a fiú a végrendelettel szemben köteles részhez való jogát nem érvényesíti, mert a T. 1967. §. a szerint, ha ezt tenné, a végrendelet szerint az egész, noha csak mostoha anyja halál után neki jutó hagyaték helyett annak csak 7*-ed részét követelhetné. Három év után, tehát azon idő elteltével, a meddig a T. 1975. §-a szerint, a köteles részhez való jog érvényesíthető, a fiú olykép viselkedik mostoha anyjával szemben, hogy ez a T. 1935. §.-a szerint jogosítva van a mostoha fiú örökös nevezését visszavonni. A T. 1934. §-a szerint már most ennek az a következménye, hogy miután a fiú csak a mostoha anya örökösének tekintendő, miután őt atyja csak helyettes örökösnek nevezte, mely örökösnevezés az anya túlélése folytán hatálytalanná vált és miután a köteles részhez való jogát a fiú nem érvényesítette: ennélfogva a mostoha anya visszavonása folytán a fiú az atyja vagyonától is megfosztatik, egy idegen megbántása miatt az atya utáni örökséget sem kapja meg. És fordítva, ha ugyanez a fiú édes atyjával szemben öröklésre érdemtelenné vált, ezért a mostoha anjm által az ő örökösnevezése vissza nem vonható. Minthogy pedig a T. 1934. §-a szerint az atya vagyonát is a túlélő mostoha anya örökösnevezése folytán kapja meg, tehát az atya vagyonához még is hozzájut. Vagyis a végeredmény az, hogy a fiú nem kapja meg az atyja vagyonát, mert mostohaanyját bántalmazta, de megkapja atyja vagyonát daczára annak, hogy atyját bántalmazta. Ép így semmi értelme sincs annak, hogy a 3-ik részesítése a korábban elhunyt vagyonára nézve is hatálytalanná váljon, mikor a korábban elhunyt nem tévedett, nem indult ki hamis fe’tevésből, és nem is született köteles részre jogosított örököse. Pedig mindezen esetekben a T. 1934. §-a mellet nem construálható, hogy a hatálytalan helyettes örökösnevezés mikép érvényesüljön? Az 1934. §. magyarázati jellege 233 159 2
