Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 29. kötet (231-236. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 29. (Budapest, 1904)

Gábor Gyula: A katonai börtönrendszer különös tekintettel a m. kir. honvéd-igazságszolgáltatásra [232., 1904]

и

az ujonczozási törvény (1899 július 15) 5. és 67. §§-aiban felsorolt eseteiben Ítéltetett el, akkor az afrikai nehéz gyalogsághoz osztatik be. A feltételes szabadságon töltött idő nem csak a büntetésbe, de a szolgálati időbe is betudatik, ha a tettes újabb bűncselekményt el nem követett. Ellenesetben a tettes a fegyintézetbe visszavitetik stb.

Látjuk tehát, hogy a katonai büntetőtörvény megfelelő reformálásával a feltételes szabadlábra helyezés intézménye szépen összeegyeztethető, de ezen intézmény meghonosításának a büntető jogtudományra még egy speciális haszna is lenne.

Köztudomású dolog ugyanis, hogy a hadseregnél minden katonáról kivétel nélkül minősítvényi táblázat vezettetik. Ezen minősítvényi táblázatba a katona mindennemű kedély- és jeldésigné par le Ministre de la Guerre, pour у terminer le temp de service actif' leur restant á aecomplir; ceux qui ont encouru les con- damnations visées par les articles 5 et 67 de la lói du 15 juillet 1889, sont obligatoirement incorpores dans un bataillon d’infanterie légére d’Afrique.

Pendant la durée de leur service, les libérés conditionels sont exclusivement soumis á la surveillance de l’autorité militaire, qui, en cas de punitions graves ou de nouvelle condamnation encournes avant que l’homme sóit définitivement libéré de sa peine, pent prononoer la revocation.

Dans ce cas, la révocation est ordonnée par le Ministre de la Guerre, sur avis conforme du conseil de discipline du corps ; l’homme qui en est frappé est immédiatement renvoyé dans un établissement pénitentaire pour у accomplir toute la durée de la premiére peine non subis au moment de la liberation, s’il у a lieu cumulativement avec la nouvelle peine encourne; le temps passé au corps avant la révocation reste déduit du service militaire á accomplir.

Pour les homines qui atteignent la date de la liberation de leur peine sans avoir été frappés de la révocation, le temps passé au corps compte dans la durée de la peine restant á accomplir.

II en est de mérne pour ceux qui, ayant achevé leur service militaire sans étre entiérement libérés de leur peine et ayant été replacés sous la surveillance de l’autorité administrative, n’encourent pás la révocation aprés leur depart du corps ; ceux qui, aprés avoir quitté les drapeaux, encourent la revocation, sont réintégrés pour toute la durée de la peine non subie au moment de la liberation conditionelle. sans deduction du temps passé au corps.

98