Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 28. kötet (224-230. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 28. (Budapest, 1903)
Szakolczai Árpád: A szabad akarat a magyar polgári törvénykönyv tervezetében [225., 1903]
7 érvényes jogügyletre és lehet oly jogügylet, melyben sem tévedés, sem csalárd megtévesztés, sem jogtalan fenyegetés nem volt, és az akarat mégis hiányzott, és a jogügylet formálitá- sainak áldozatul esnek egy egyén legnagyobb érdekei, esetleg existentiája. Ha az életet mérvadónak vesszük, akkor el kell fogadnunk az élet megnyilvánulását. És be kell ismernünk, hogy a tévedés, csalárd megtévesztés és jogtalan fenyegetésen kívül van egy factor, mely nem engedi az akaratot diadalra juttatni, mely elnyomja, elferdíti azt — a kényszerhelyzet. Vannak életviszonyok, midőn az egyik szerződő fél ab ovo nem az, midőn két aránytalanul egyenlőtlen factor áll egymással szemben, kik közül az egyik akarata a másik fél akaratává válik, visszhangja az erősebb akaratának. Már említém a műveltség hiányát, kiegészíthetem az üzleti routin hiányával. Miféle szerződés, miféle akarat az, a hol egy az élet minden viszonyait ismerő és kihasználó egyén, áll egy a legprimitívebb életviszonyokkal járatlan egyénnel szemben. S miféle szerződési akarat az, a hol az egyik szerződő fél azáltal, hogy a teljesítést kihúzza, megfosztja a másikat követelésének legnagyobb részétől. A polgári törvénykönyv tervezete nem feledkezett meg ezen esetekről sem. Példaképen említem a tervezet 1536. §-át, mely hatálytalannak mondja azon kikötést, mely a bérbeadónak a bérbeadott dolog hiányaiért való szavatosságot kizárja vagy korlátozza, ha a bérbeadó a hiányt a bérlő előtt rosszhiszeműen elhallgatta. Ilyen az 1537. §., mely hatálytalanítja azon kikötést, hogy a bérlő egészségellenes helyiség bérletét rögtöni ha- tálylyal fel ne mondhassa. Nagyfontosságú, továbbá a tervezet 1612. §-a, mely hatálytalannak deklarálja azon megállapodást, mely a munkavállaló 1605—1611. §-ban biztosított jogán változtat és hogy a munkavállaló ezen jogairól le nem mondhat. Ezen jogok, hogy az állandóan alkalmazott munkavállaló nem veszti el munkadíjhoz való jogát, ha nem hosszú időn át a szolgálattételben akadályozva van. 43
