Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 28. kötet (224-230. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 28. (Budapest, 1903)

Baumgarten Nándor: A munkások baleset elleni biztosításáról szóló javaslat [224., 1903]

48 jesztenie. Ugyanerre a czélra kimondja a javaslat, hogy ha oly egyént ér a baleset, a ki nem tartozik betegsegélyezési kény­szer alá (a mi a gyakorlatban vajmi ritkán fog előfordulni), a balesetbiztosító pénztár már a sérüléstől kezdve a gyógyítást a betegsegélyző pénztár által nyujtatja. Ez esetben a munka­adó a gyógykezelési költségeket és a táppénzt a baleset nap­jától kezdve a 20-ik hét végéig a balesetbiztosító pénztárnak megtéríteni tartozik. (23. §.) A kártalanítás rendszerint járadék fizetésében áll; e sza­bály alól csak 3 kivétel van. Ha a munkaképesség részleges csökkenése esetén a járadék a teljes kártalanítás 20%-át (te­hát az eredeti keresmény 12%-át) meg nem haladja, a jára­dékot élvező, járadékának végkielégítésképen tőkében való ki­fizetését kérheti. A pénztár igazgatósága azonban a kérés tel­jesítésére nem köteles. (67. §.) A második eset a külföldi honosok járadékot élvező hozzátartozóira vonatkozik: ezek a járadék háromszorosára tarthatnak igényt, ha külföldre távoz­nak. A harmadik kivétel az özvegy nő, ki újból férjliezmene- tele alkalmával járadékának háromszorosát kapja végkielégítés gyanánt. Az évi járadék teljes munkaképtelenség esetében annak tartamára az alkalmazott évi munkakeresményének 60%-a. Ez a hányad felel meg az európai törvényhozásoknak, melyek­ben a minimális % szám az 50, a maximális 70%. Megfelel ez az arány a köztisztviselők nyugdíjigényének is. Midőn tehát a javaslat a kártalanítás maximumát 60%-ban állapítja meg, csak az általános külföldi gyakorlattal vág egybe, sőt még ennél jóval humánusabb és méltányosabb, midőn módot nyújt arra, hogy a járadék a teljes évi munkakeresmény ere­jéig felemelhető legyen: 1. ha a sérült nemcsak teljesen munkaképtelenné, hanem tehetetlenné vált, úgy hogy állandó ápolást igényel, gyámolta­lanságának tartamára; 2. ha a sérült a baleset következtében saját hibáján kivűl munka nélkül van, részleges járuléka ideiglenesen felemelhető a teljes járadék erejéig.* * Az első esetben a járadék «felemelendő», tehát a munkás e jogát 28

Next

/
Oldalképek
Tartalom