Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 28. kötet (224-230. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 28. (Budapest, 1903)

Baumgarten Nándor: A munkások baleset elleni biztosításáról szóló javaslat [224., 1903]

26 A culpa lata e két faja között az elsőnek a védőkészülé­kek mellőzésének következményeit helyeslem. Ezt a rendel­kezést a praeventio czélzata vezérli. Persze megköveteli a ja­vaslat, hogy az óvókészülékek a munkásnak csakugyan rendel­kezésére álljanak, a munkaadónak azokat használatra át kell adnia.1 A tilalmi rendelkezéseket és óvórendszabályokat pedig a munkaadó az üzem összes munkahelyiségeiben az állam nyelvén és az alkalmazandó munkások többségének nyelvén könnyen hozzáférhető helyen kifüggeszteni tartozik (97. §.). Ezt a megoldási módot nem tartom kielégítőnek. Czélszerübb volna e szabályokat minden egyes munkásnak felolvasni, általa aláíratni, illetve keresztvonásával elláttatni, mert nálunk az ily nyomtatott figyelmeztetések kifüggesztésében inkább csak for­maságot lát, nem pedig oly kötelességszerü figyelmeztetést, mely a kártérítés kérdésében is döntő. A kártérítésnek redukálása részegség esetén már aggályo­sabb. Igaz ugyan, hogy a «részegség által előidézett baleset» na­gyon is szűk körre szorul, de a javaslatnak ez akissé szokatlan kifejezésmódja tért nyújt oly magyarázatra is, mely mellett az összes kártérítési perekben a részegség kérdése fel me rülhet, a mi a bizonyítási eljárást újra előtérbe helyezi. Igaz, hogy a statisztika adatai szerint2 a balesetek tekintélyes része (17 o/0) részegségre vezethető vissza és ezeknek a legnagyobb része halálos vagy igen súlyos kimenetelű, mégis a részegség miatti kárkorlátozást elejtendőnek tartom főleg azért, mert hiszen a munkaadót is terheli némi mulasztás akkor, midőn a részeg munkásnak a munkába való állást megengedi. A mint a munkás vétkessége befolyásolja a kártérítési igényt, úgy van ez a munkaadó vétkességével is. Így, ha a munkaadó vagy megbízottja, vagy más személy a balesetet szándékosan idézte elő, úgy a biztosított személy kártérítési vagy meghalt biztosított a balesetet szándékosan idézte elő, minden kártalanítási igényét elveszti.» Az ellentét ki van küszöbölve, ha az első mondatból a «vagy meghalt» kitétel töröltetik. 1 E kötelesség elmulasztása esetére a munkaadót egyéb joghát­rányok (92) is sújtják. 2 У. ö. Indokolás 473. 1. A hazai baleset-statistika szerint a hétfő és ünnepnapok utáni balesetek száma a rendesnél jóval nagyobb. 26

Next

/
Oldalképek
Tartalom