Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 28. kötet (224-230. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 28. (Budapest, 1903)
Kármán Elemér: A magánindítványi bűncselekményekről a büntetőtörvény módosítása szempontjából [230., 1903]
It általa megsértett család becsületét, békéjét és nyugalmát érinti, úgy, hogy az államnak, a család akarata elleni beavatkozása, ennek szerencsétlenségét még nagyobb mértékben növelné. Az állam nem mellőzheti ily esetben a családi élet tekinteteit, s a nyugalom érdekében háttérbe vonulván, a sújtottak felhívásától tételezi fel intézkedését. Egy harmadik ok abban találtatik, hogy bizonyos büntetendő cselekmények nem juthatnak a közhatóság tudomására s a vizsgálat sem lehet eredményes, ha a cselekmény által károsítottak nem derítik fel a körülményeket s nem szolgáltatják az adatokat. Az irodalom nagyrészben ugyanazon indokokat említi fel az indítvány alapjául. Fayer László kézikönyvében elsőül említi azt, hogy némely sérelem nem elégséges arra, hogy az államhatalom maga vegye kezébe az üldözést. Ilyen szerinte a becsületsértés, könv- nyű testi sértés. Második a sértett fél kímélete — a női szemérem elleni bűntetteknél. Yégiil vannak bűncselekmények, melyeknek tényálladéka annyira intimus jellegű, vagy annyira ingadozó keretekben mozog, hogy a sértett fél hozzájárulása nélkül nem vezetne eredményre az üldözés. Ilyenek a szolgálati viszonyban elkövetett lopások és sikkasztások s idetartoznak bizonyos mérvig — különösen a mi a tényáliadék ingadozó kereteit illeti — a csalások is. Balogh -Jenőnél első sorban említett indokul a sértett fél kíméletét találjuk. Szerinte ez a legfontosabb; egyes büntetendő cselekményeknél a bűnvádi eljárás folyamatba tétele, az ezzel együtt elkövetett jogsértésnek csaknem elkerülhetetlen nyilvánosságra hozatala, továbbá az eljárás keresztülvitelével járó nyomozások, sőt némely esetekben (például a család körében elkövetett vagyon elleni bűncselekményeknél) a tettes megbüntetése is még inkább sújtaná a sértettet. Ha már az állam nem volt képes megakadályozni a jogrend megsértését, legalább attól kell óvakodnia, hogy a sértett szerencsétlenségét még nagyobbá ne tegye az által, hogy ennek akarata ellenére bűnvádi eljárást tétet folyamatba. »37
