Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 28. kötet (224-230. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 28. (Budapest, 1903)

Kármán Elemér: A magánindítványi bűncselekményekről a büntetőtörvény módosítása szempontjából [230., 1903]

avagy a magánegyént sértette-e a delictum. Állításunkat mi sem igazolja jobban, mint azok a határozmányok, a melyek közjogi jellegű delictumokra vonatkoznak, mint p. o. a széksértés s a közhivatalnoki büntettek. Ezek hivatalból csak akkor üldözendők. ha a hely méltósága, avagy közérdek sértetett; ha a széksértő egyént insultált avagy a hűtlen köztisztviselő magánegyént károsított meg: magánpanasztól függ a perbefogása. Még e közjogi delictumoknál is külömbség tétetik a köz avagy magánsérelem szerint. Továbbá, hogy a sértett fél kiméletének elvét nem ismeri, azt mi sem igazolja jobban, mint hogy az erőszakos nemi közösülés hivatalból üldözendő, ha (iközbotránkozásti) okozott, holott a sértett fél kímélete itt ép oly indokolt lenne, mint egyéb esetekben. A mi a közt sérti: hivatalból üldöztetik, ez a javaslat elve, ellenben a mi a magánegyén érdekeit sérti, annak közkereset alá vonása a magánegyén hatalmától függ. S attól függ minden korlát nélkül : a felek ép úgy egyezkedhetnek, mint a polgári perben. A sértett ép oly dominus litis, mint a felperes.

S ez a felfogás felel meg a magyar hagyományoknak. A haza bölcsének a jogfolytonosságtól áthatott eszmemenete ép úgy nyilvánul büntetőjogi alkotásában, mint politikai tetteiben s szavaiban. A német irodalom szülte oly eszmék, mint a sértett kímélete, a sértett nagyobb érdeke stb. újabb keletűek, azok abból, s nem a 43-iki javaslatból származtak mai co- dexünkbe.

Német jog.

A német büntetőtörvény az indítványi deliktumoknak körülbelül a magyarhoz hasonló rendszerét ismeri, ez szolgált a magyarnak, mondhatjuk kevéssé szerencsés előképéül.

Általános része 61—65. §-aiban tárgyalja az indítványi jogosultságot (Antrag), mint a büntetést kizáró indokot (Gründe, welche die Strafe ausschliessen). Indítványi határidő a három hónap ; az indítvány oszthatatlan ; visszavonható azokban az esetekben, a melyekben ezt a törvény különös része megengedi.

A német törvényhozást ugyanazon indokok vezették az egyes bűncselekmények indítványi jelleggel való felruházásában, mint a magyart. A sértett fél kímélete ez indokok egyike ;

it

236