Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 28. kötet (224-230. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 28. (Budapest, 1903)
Kenedi Géza: Deák Ferencz emlékezete [228., 1903]
in gében megtartotta az elveszett alkotmány visszaszerzésének idejére. E nagy vezéreszmének olykor zivataros időkben is fényes sugarait látjuk ragyogni. A példák sokaságából elég csak három. 1848 februárban, a mikor a népszerűtlen Zsedényi Eduárd lakását Pozsonyban az ifjúság megtámadta és szerencsés távollétében összerombolta, az országgyűlésen is sokan kívánták Zsedényi törvényes üldözését. Deák, a ki csak imént betegen érkezett föl Zalából, népszerűségével mitsem törődve azonnal elitéli az erőszakoskodást. «Gyermekkoromtól eped- tem — így szól — a dolgok átalakulása után, de ha az anarchiával jár, elfordulnék tőle. A személy- és vagyonbiz- tosság oly szentségek, a melyek minden kormányforma mellett főczélok s a melyeket minden körülmények között tisztelni kell.» A mikor 1848 október 24-én Puchner tábornok erdélyi proklamatiójára az országgyűlés a néphez intézett proklama- tióval kíván felelni és ennek elkészítésével Kossuth Lajos indítványára Deákot kérik meg, ő így felel: «Ha az urak törvényjavaslatot akarnak készíttetni, parancsoljanak velem, meg fogom tenni; de proklamatiók készítésébe sem most, sem máskor nem fogok bocsájtkozni.» Ellenben a mikor 1848 végén a képviselőház Windisch- grätz tábornokhoz a békekövetséget kiválasztja, Deák azonnal elfogadja a megbízást, noha sikerében bizalma nincs. A törvényesség állapotának helyreállításáért még a veszedelmet is szó nélkül elvállalja. És a mi itt tragikai formában jelenik meg, annak mása felséges humor képében ismétlődik, a mikor Deákot az 1860 októberi diploma után bizalmasan az országbírói méltósággal kínálja meg a kormány. «Elfelejtik az urak — így utasítja vissza az ajánlatot — hogy én igazságügyi miniszter vagyok. Hiszen a leköszönés, a melyet 1848 októberben átnyújtottam, még nem fogadtatott el». Deák törvényességi elvének legnagyobb erejét 1861— 1867-ig látjuk kifejleni, a mikor az alkotmány jogfolytonosságának helyreállítását követeli; vagy egészen vagy sehogyan. Öt legnagyobb közjogi művében: az 1861. évi két fel194
