Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 28. kötet (224-230. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 28. (Budapest, 1903)
Kenedi Géza: Deák Ferencz emlékezete [228., 1903]
t9 szék mellett felhozott jogi okai egészen megállanak a kötött bizonyítási rendszer mellett, mely a bírót az egész és részbizonyítékok bilincseibe veri, de a mióta a büntető ügyekben az u. n. Sárgakönyv a bírói congnitiót ezektől megszabadította, az esküdtszék mellett felhozott okok ereje elveszett. A bölcs elme tárgyiasságát bizonyítja, hogy a változó idők eredményeivel számolni tudott és a fejlődést a maga útjára hagyta. De a múló idő, a mint tudjuk, végre is mellette bizonyított. A másik. 1843. évi különvélemény arra törekszik, hogy a kinevezett biró hatalma alól kivonja a kapitális politikai pereket, nevezetesen a felségsértést, a hűtlenséget és a király szóbeli megsértését. A különvélemény nemcsak a múlt tapasztalataira támaszkodik, hanem erős pragmatikus okok alapjaira is. Deák, a ki már 1834-ben a bírák szegényes javadalmazását mondja a bírói függetlenség legnagyobb akadályának, nem bízik abban a hatalomban, mely a szűkösen javadalmazott bírákat kinevezi. És nem bízik magukban a bírákban sem. Mivel a bírák választását a felső fokon elérhetetlennek látja, ama politikai perekre külön artikuláris állambiróságot tervez. Ez az országgyűlés 40 kiválasztott tagjából állana, a melyből 3 kiválasztott tag a vizsgálatot, 9 pedig a perbefogást végezné el. A bűnösség kérdésében az egészből esküdtszéki visszavetési jog gyakorlása után a 12 megmaradt biró Ítélne. A törvény alkalmazását ő is rábízza a kir. táblára. Az artikuláris bíróság tervét elmosta az idő; de nem mosta el Deák meggyőződéseit is. A birói hatalomnak a köz- igazgatástól való elkülönzéséről folytatott nagy vitájában 1870 julius 7-én az 1848 : III. t.-cz. 19. szakaszát is fölélesztve, Deák ismét előállott a képviselőházban a felében választott állam- biróság tervével, a melynek feladatul a bírák kinevezésének ellenőrzését és a politikai perekben való itélőhatalmat szánta. A képviselőház csekély többséggel vetette el az állambiróság intézményét, a hiányzó garanciát pedig a birói felelősségről szóló 1871 : VIII. t.-cz. fegyelmi rendszerében törekedik megvalósítani, nevezetesen pedig a kir. Curia birái felett Ítélő fegyelmi tanácsban. De sokan sajnálják még ma is, hogy igazságszolgáltatásunk nincs betetőzve Deák állambiróságával. A nyitva maradt főkérdés, a bírónak jogintézménynyel való kötése a tör2* 187
