Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 28. kötet (224-230. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 28. (Budapest, 1903)

Ferdinandy Gejza: Korona és monarchia [227., 1903]

kozásában is épen az ország függetlenségét kifejező korona szóval jelöljük, a midőn nem magyar királyi, hanem osztrák császári, avagy mindkét fejedelmi minősége lép előtérbe.

A király személyének a korona szóval való jelölése ennélfogva ellentétben áll az alkotmány alapelveivel is, meg az ország függetlenségének az elvével is, a miért is vagy ezt a szokást kell kiküszöbölni a közéletből, vágj' fel kell adni a szent korona tanát és az ország, a magyar állam függetlenségének nagy elvét.

II. De ba mi mais, az 1867. évi kiegyezés után, az ország függetlenségének az 1791. évi 10. t.-ez.-ben meghatározott elvére helyezkedünk s azt mondjuk, hogy noha a két államban az 1723. évi 1. és 2. t.-cz. értelmében a trón és a trónörökösödés egy és ugyanazon fejedelmi személyt illeti, mindazonáltal Magyarország vagy a mint az 1867. évi XII. t.-cz. nevezi, a magyar korona országai, független és szabad állam, mely semmi más népnek vagy országnak alávetve nincsen; akkor azt kell következtetnünk és mondanunk, hogy a magyar szent korona is minden más nép vagy fejedelem koronájától független, teljesen befejezett és semmi tekintetben másnak alá nem vetett souverain korona s ennélfogva Magyarország királya souverain fejedelem, a miből következik, hogy Magyarország és részei, mivel ezekben az állam feje fejedelem, a magj'ar király, teljesen souverain monarchia.

Mert mi a monarchia fogalma. Monarchia alatt oly államformát kell érteni, a melyben az államfő fejedelem. Minthogy pedig Magyarországon az állam feje a magyar király, ennélfogva Magyarország egyik monarchia s mivel Ausztriának fejedelme egy másik fejedelem, az osztrák császár, Ausztria egy másik monarchia. Két monarchia pedig mindig csak két monarchia, még akkor is, ha azon két monarchiának mind a két trónján egy és ugyanazon fejedelmi személy ül.

De ha Magyarország az egyik és Ausztria a másik monarchia és mind a kettő souverain monarchia, akkor a fejedelem személyének és egyes intézményeknek és ügyeknek a közössége a kettőből sem egységes vagy együttes, sem kettős monarchiát, mely így is, úgy is egy monarchia volna, nem hozhat létre.

Tehát vagy beszélünk Ausztriáról és Magyarországról, és