Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 28. kötet (224-230. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 28. (Budapest, 1903)
Jászi Viktor: Válasz a pragmatica sanctio és a házi törvények tárgyában [226., 1903]
54 dés által megállapított ugyanazonossága az a kapocs, a mely a különben egymáshoz nem tartozó országokat összetartja.»1 Szükséges ezt a közismert, s mindenki által osztott felfogást nyomatékosan hangsúlyozni, s véle az unióra vonatkozó törvényes szabályozások másodrendűsége ellen tiltakozni, a mi tisztelt ellenfeleim álláspontjából nolens volens előáll. A törvényben nincs külön, egymástól izoláltan szabályozva először a trónutódlás, másodszor az együttes birtoklás, harmadszor az ország alkotmányának a biztosítása. Azok együtt egy organikus egészet képeznek, egyik a másiktól föltételezte- tik, különbség legfeljebb abban van, hogy az együttes birtoklás a successio egyik föltételének állíttatik oda, míg a törvényes assecuratio csak törvényes parancs, szabály, a melyet, mint a törvényt, meg kell tartani, a melynek megszegése az alkotmányban másutt előírt s még azon kívüli súlyos politikai következményekkel jár, de nem állapíttatott meg, mint a successio egyik kelléke, s azért nem bontja meg a successio rendjét, vagyis oly soron levő, a kiben nem érvényesülne az együttes birtoklás, király nem lehetne, oly successor pedig, a ki a törvényes biztosításokat nem adja meg, törvényszegő, nem törvényes, de király. VI. Ezek után még röviden foglalkoznom kell Ferdinandy t. tagtárs úr ellenvéleményével, a mennyiben az eddig elmondottak azt nem érintenék. Mindenek előtt, a mit már Schillernél kifogásoltam, fokozott mértékben kell tennem ő nála: oly felfogást imputál nekem, úgy reassumálja az én értekezésem végeredményeit, hogy azt én a magaménak el nem ismerhetem. Hogy én szerintem «itt a trónrakövetkezési rend meg sincsen határozva, nincsen fixirozva, hanem egy idegen állam által tetszés szerint bármikor módosítható az ország minden hozzászólása nélkül.»2 Úgy gondolom, hogy az ily velős rövidítésnek s egyszerűsítésnek helye lehet költői művekben, hol bizonyos érzelmeket akarunk föl1 Ugyanott 18. 1.- L. Ferdinandy ért. 5. 1. 118
