Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 28. kötet (224-230. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 28. (Budapest, 1903)
Jászi Viktor: Válasz a pragmatica sanctio és a házi törvények tárgyában [226., 1903]
51 datban lemásolni nem is lehetett volna. De újra ismétlem : ez incorporate utalás, ezt a törvény magába fölvette azon tartalom szerint, a milyennel 1722-ben birt, és így ezt Magyarországra is kihatólag érvényesen megváltoztatni csak a magyar törvényhozás képes. Végre itt van a harmadik csoport, kellékek, a melyeket az így meghatározott egyénnél még megkíván a törvény, hogy király lehessen. E kellékek, hogy római katholikus legyen és hogy legitimus successor Austrise Archidux legyen. Vagyis, a mint én értelmezem, törvényes utód az osztrák főherczegi állásban vagy minőségben, és pedig, miután az együttes elválaszthatatlan birtoklás elve a törvényben dominans elv, csak logikus, hogy az osztrák uralkodói minőségben való suc- cessornak tartom, bár magában véve, mint már sokszor ismételtem, ez a hely azt az értelmezést is megengedné, hogy a családi állásban, rangban való successor. Már most akár így, akár amúgy értsük, az bizonyos, hogy a mi törvényünk azt, hogy mi tartozzék még az ausztriai archiduxi minőségben való succedáláshoz, nem szabályozta; kelléknek azt kívánta, hogy ausztriai successor legyen. Tehát ép úgy nem szabályozta külön, hogy ez mitől függjön, mint a hogy nem szabályozta, hogy a római katholikussá léteihez mi kell, s annak lenni mikor szűnik meg az ember. Sem az áttérés, sem a kilépés módozatait a magyar jog nem szabályozza, rábízza az egyházjogra; a nélkül, hogy a magyar állam önállóságára e miatt valamely árny vetődnék. Epúgy azzal, hogy megkívánja, hogy ottani successor legyen, nem adott föl az ország függetlenségéből semmit, mint a hogy azt összes ellenfeleim vélik. így Schiller a magyar királyi méltóságnak az osztrák uralkodó testébe beolvadását látja abban, hogy a successor Austria Archidux minőség egyik kellék. Ám jó, hagyjuk egy perezre függőben e kitétel értelmét: kétséges-e az «una cum regno Hungarhe Possidendis...» értelme? És vájjon kevésbbé «brutálisan», hogy Schiller szavát használjam, fejezi ki ugyanezt az eszmét a magyar törvény, az 1723 : 1. t.-cz. ezen kitétele «ut illa, vel masculus Ejusdem Haeres, qui vel quae, praemissorum Augustae Domus Austriacae Begnorum et Provinciarum 115 4*
