Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 28. kötet (224-230. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 28. (Budapest, 1903)
Jászi Viktor: Válasz a pragmatica sanctio és a házi törvények tárgyában [226., 1903]
melyeket Polner szintén fölhoz, erre nézve nincsen semmi, azokat tehát bátran mellőzhetjük.) Polner ezeket mondja: Az 1791 : 1. és 2. t.-czikkekben Lipót snccessiója indokol- tatik azzal, hogy Józsefnek fiúgyermeke nem maradt. «II. Józsefnek egyáltalában nem maradt ivadéka s így minden értelmezés mellett II. Lipótnak kellett következni; csakhogy ez a következés azzal van indokolva, hogy fiúivadékok nem maradtak, a miből az következik, hogyha leányai lettek is volna, azok nem következtek volna. Miután ez a törvény és a hitlevél az országgyűlés és a király megegyezésével lett így szöve- gezve, a trónutódlás rendjének hiteles magyarázatáéi tekintendő». (36. 1.) Mindjárt elöljáróban egy lappangó föltevést akarok eloszlatni. Hiteles magyarázatról rendszerint akkor szoktunk szólni, mikor valamely törvényhely értelmezése körül nézeteltérés van, s a törvényhozó maga állapítja meg a vitás törvényhely helyes értelmét. Vagyis ahhoz, hogy valamely törvényhozói ilyes kijelentést hiteles törvénymagyarázatnak nevezünk, rendszerint hozzá fűződik az a föltételezés, hogy az öntudatosan, vitás értelem megállapítása czélzatával vagy tudatában történt. Ha tehát az 1791. törvény vonatkozó helyét hiteles törvénymagyarázatnak nevezzük, könnyen alácsuszik az a föltevés, hogy tehát addig vitás volt, vájjon a férfiágnak elsőbbsége van-e az 1723-iki törvények alapján a nőág fölött. De kérdem, volt-e vita e kérdésben? Vájjon van-e annak is nyoma, hogy a közfelfogás átváltozott 1791-ig e kérdésben? Van-e annak nyoma, hogy 1723-ban és közvetlenül utána úgy tartották, hogy a férfi- és női ág egyenjogosult ? Ha nem, a mint én legalább nem tudom, hogyan lehet azt megállapítani, hogy azaz 1791. törvény az 1723-ikinak hiteles magyarázatát akarta adni, s hogy nem egyszerűen az 1723. szabályozás alkalmazása volt, belőle vont indokolással. Vagy ha csakugyan a férfiág mai elsőbbségének jogalapja tényleg az 1791-iki törvény, nem az 1723-iki, honnan van az, hogy mikor az öröklési rendet megállapító törvényekre történik hivatkozás, pl. a koronázási Diplomában stb., ott csak az 1723. törvények, és nem az 1791-ikiek is, idéztetnek? 4S ltO
