Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 27. kötet (219-223. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 27. (Budapest, 1903)
Vámbéry Rusztem: A német btk. reviziója. I. Alapelv és büntetési rendszer [219., 1903]
ziónak alávetni. Akkor 1871-ben arról volt szó, hogy a birodalom számára lehető gyorsan megteremtsék a formális büntetőjogi egységet, ma, a midőn ptk. megalkotásával a kodifikáló tényezők felszabadultak, az a czél, hogy az egységes keretet egységes tartalommal töltsék meg. Hisz Liszt, a kozmopolita Liszt maga mondja, hogy az egységes német jogi felfogás, mely a professzorok tankönyveiből és előadásaiból felszívódott a nép öntudatába «lässt es uns als eine Kränkung unseres nationalen Empfindens erscheinen, dass noch heute dreissig Jahre nach den Siegen auf den französischen Schlachtfeldern, die Gesetze des ersten Napoleon für unser deutsches Rechtsleben massgebend sein sollen.» Ehhez járulnak a törvénytechnikai okok, hogy t. i. a melléktörvények nagy tömege inkongruens a kodex-szel, hogy a kriminalitás alakjai a XIX. század eleje óta, mely kornak társadalmi keresztmetszetére a btk. támaszkodik, lényegesen megváltoztak s az a kódex, mely még minősítettnek mondja a postakocsira felkötött bőrönd ellopását, tehetetlenül áll az intenzív vasúti forgalomban elkövetett lopásokkal, a nemzetközi csaló és hamisító bandákkal, az iparszerü bűntettesek egész gárdájával szemben. Végül nem utolsó ok az sem, hogy a német btk. nem felel meg a nép társadalomerkölcsi felfogásának, mely fokozottabb védelmet követel a financiális hatalom túlereje, a gyengébb kizsákmányolása ellen, mely a tőzsde és bankügy terén elkövetett visszaélések, az alapítási szédelgések, a sajtó vesztegetése ellen oltalmat kíván. Az oly kódex pedig, mely ilyetén összeütközésbe jut a népethikával, Liszt szerint «hat das liecht verloren Recht zu sein.» Ez okok azonban csak a jelenlegi kódex ellen szólnak, a nélkül, hogy biztos alapot teremtenének a jövendő kodifikáeiónak. A tárgyalt javaslatok egyikében sem nyilvánul oly nagy feltétlen elismerést parancsoló és megnyugvást keltő alapgondolat, mely az új kódex egész terhét megbirná. A visszatorlás gondolatának tovább fejlesztése üres szólam, Liszt egyezségi ajánlata kétféle igazsággal mér és gyakorlati nehézségekbe ütközik.* A különös rész formalisztikus * Hogy az ellentét úgy az alapelv mint a büntetés és a profilak- tikus rendszabályok szembeállítására nézve minő mélyre hat, arra 89 89
