Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 27. kötet (219-223. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 27. (Budapest, 1903)
Vámbéry Rusztem: A német btk. reviziója. I. Alapelv és büntetési rendszer [219., 1903]
nem csinálnak forradalmat, csatlakoznak a jelenleg fenálló büntetési rendszerhez vagy mint mondani szokás a reformot a meglevőből óhajtják keresztülvinni. E formula azonban nézetem szerint nem tartozik a szerencsések közé s még ha a pak- táló felek mindegyike megtalálja is benne az igazát, inter duos litigantes tertius : az anyagi igazságosság szenvedne általa csorbát. Midőn fentebb a megtorlás és a czél gondolatának harmóniáját hangoztattam, nem ily megoldás lebegett a szemem előtt. Nemcsak azért mert ez nem evolúciója, hanem revoluciója a jelenlegi német kódexnek, hanem mert ez azt jelenti, hogy a kódex két alapelve épülne fel, melyek mindegyike saját területén más más inkommenzm a bilis igazsággal mérne. Tessék csak elképzelni annak a rettenetes következményeit, hogy míg pl. az első fokon Ítélő bíróság a büntetendő cselekmény súlyát mérlegelve milliméternyi pontossággal igyekszik megállapítani az egyenértékű büntetést, addig a felülvizsgáló bíróság felismervén a terhelt javíthat- lanságát Liszt javaslata szerint 10 évig terjedhető határozatlan tartamú fegyházra fogja Ítélni. Sőt még ebbe, az igazságszolgáltatás iránti bizalmat kétségkívül mélyen megrendítő exorbitáns eredménybe is bele tudnánk talán a magasabb czél érdekében nyugodni, ha Liszt csak egy szóval is képes volna a javithatóságot vagy javíthatatlanság kritériumát biztosan körvonalozni, vagy ha a büntetőlélektan képes volna a terhelt e lelki minőségét előzetes ismertetőjelekben felismerhetővé tenni. * A míg ez irányban megbízható eredményhez nem jutunk, addig a büntető kódexnek vagy ha úgy tetszik a bűntettes aranybullájának azt a primae попш-кt, hogy a bűnöző érzület vagy hajlandóság a büntetés törvényes és bírói megállapításánál egyaránt csak az elkövetett büntetendő cselekményekben s csak ezeken át vehető figyelembe, nem adhatjuk fel, nem ugyan a bűntettesek, de a becsületes emberek kedvéért. Azt hiszem nem csalódom annak feltevésében, hogy Birkmeyer, Wach, Lammasch, Calker stb. nem kérnek Liszt nagylelkű legiszlativ egyezségi ajánlatából, mely a tételes * Baumgarten: A büntetés kimérése kriminálpolitikai szempontKAI TT 1 A __91
