Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 27. kötet (219-223. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 27. (Budapest, 1903)
Dombovári Schulhof Géza: A Favor Defensions elve és a Kir. Curia [221., 1903]
19 tagú bíróság tagjai közül egyik felmentésre, a másik orgazdaság bűntettében való bűnösségre, a harmadik a K. B. T. K. 129. §-a szerinti tulajdon elleni kihágásban való bűnösség kimondására adta szavazatát, törvénynyel nem * fog ellenkezni az ítélet, ha 33Vs o/o egyesség kötésével orgazdaság vétsége miatt ítélik el a vádlottat. (Ellenmondás.) Ezért jó a B. P.! Megjegyzem még, hogy az nem lehet Ausztriában vitás, hogy, mi tekintendő legenyhébbnek, mert ezt az elnök dönti el, vita esetén. Úgyszólván minden törvényhozó, önmaga intézkedett e tekintetben; csak nálunk lett kivonva, itt az intézkedés joga a törvényhozó jogköréből. A német bp. 262. §-a szerint pedig minden a vádlottra nézve nem előnyös határozat érvényességéhez «zu einer jeden dem Angeklagten nachtheiligen Entscheidung» kétharmad szótöbbség kell. . . A norvég bp. 166. §-a szerint is, a bűnösség kérdése külön döntetvén el a büntetés mérvének a kérdésétől, utóbbi tekintetében a felmentés mellett szavazott bírák szavazattal ugyan nem bírnak, de a mennyiben a bűnösség melletti szavazatok eltérőek, a felmentés mellett leadott szavazatok az enyhébb büntetésre adottnak tekintendők. VII. 383. §., 430. §. A Curia kiterjeszti a vádlott terhére bejelenthető perorvoslatok körét. Lássuk a «jelen»-t. A mit a Curiáról eddig mondtam, t. teljes ülés, mindazt csak a «nagyobb hatás» kedvéért mondtam. Ez volt a világos háttér, melynek folytán, a contraria seposita sat elvénél fogva, a Curiának a B. P. életbelépte óta követett gyakorlatát vetítve, a lehető legnagyobb hatást gyakorolja a kép . . . Itt van a 9. és 63. sz. t. ü. h.-ból készített, azokból fejlett 383. §. III. 2. a) és b) pontja. A 383. §. III. 2. pontja szerint sértett csak az ugyanottani * hanem legfeljebb holmi utasításokkal 151 2*
