Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 26. kötet (211-218. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 26. (Budapest, 1903)
Az új bűnvádi perrendtartás a gyakorlatban. A Magyar Jogászegyletben 1902. deczember 13-tól 1903. január 17-ig folytatott vita [211., 1903]
van!) Azelőtt t. i. el lehetett napolni a tárgyalást bármennyi időre. Ha a főtárgyaláson felmerült egy szakkérdés, a melyre nézve meg kellett hallgatni esetleg az igazságügyi orvosi tanácsot, elnapolták a tárgyalást; ezenkívül az igazságügyi orvosi tanács meghallgatása igen jó «Schieber» is volt; megszabadultak egyelőre az ügytől. Jelenleg, a midőn az esküdtszék tárgyal, elnapolni, a mint tudjuk, nem lehet, legfölebb 24 órára függeszthető fel a tárgyalás. A t. tanár úr észleletét nagy részben az új bűnvádi eljárásnak erre a technikai változására vezetném vissza. A mi pedig általában a kérdésnek hazánkban való fejlődését illeti, tudjuk, hogy 60 évvel ezelőtt adta ki Deák Ferencz a kettős jelszót, hogy «az esküdtszéket be kell hozni és a halál- büntetést meg kell szüntetni». Deák Ferenczet akkor, a midőn ezt a programmot felállította, részben kétségkívül politikai tekintetek vezették. Azt hitte, hogy7 fel kell mentenie a hiva- talnok-birót azon collisio alól, hogy politikai nehéz ügyekben ö maga mondja ki a döntő szót; másodszor pedig, hogy nem szabad előállania annak az esetnek — szintén különösen politikai perekben - hogy helyrehozhatatlan büntetések hajtassanak végre. Kérdés, hogy azóta változtak-e a viszonyok annyira, hogy most már ezeknek a tekinteteknek nincs nyomatéka. Tudtommal csak úgy van, mint 1848 előtt volt. És mégis mit tapasztalunk? A jelszót megfordítva, azt mondják : «a halálbüntetést restituálni kell, az esküdtszéket pedig kiküszöbölni.» Épen az, a mi most Németországban divatos. Úgy hiszem, inkább megegyez a közhatalmak felosztásának monarchiánkban fennálló kombinált rendszerével: ha megmaradunk azon álláspont mellett, melyet a kérdésben Deák Ferencz foglalt el. (Élénk éljenzés és taps.) 94 94
