Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 26. kötet (211-218. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 26. (Budapest, 1903)
Az új bűnvádi perrendtartás a gyakorlatban. A Magyar Jogászegyletben 1902. deczember 13-tól 1903. január 17-ig folytatott vita [211., 1903]
10 listikus módon kezeli; tisztán a formalismus dönt a fölött, hogy a semmiségi panasz elfogadtatik-e vagy nem. A kir. Curia megköveteli, hogy az anyagi semmiségi panaszt bejelentő ne- csak az illető §.-t jelölje meg, hanem megjelölje a § pontját, továbbá azon pont alpontját s azonkívül ugyanott ezen alpontnak a külön tételét is. Ha mindezt megjelölte: a kir. Curia még ezt sem tartja elegendőnek: meg kellett jelölnie a tényt is, a melyre a megjelölt tételt alapítja; szóval a legnagyobb príecisióval elő kell adnia az általa emelt panaszt és azonkívül még indokolnia is kell azt. Végül megköveteli a Curia, hogy a főtárgyalás fonalán előadott és érvényesített semmiségi panaszok is újólag mindannyian fentartassanak: ha valamelyiket fenn nem tartotta a bejelentő, elejtettnek tekintetik. Ez a bejelentési formalismus azt idézi elő, hogy a semmiségi panaszoknak több mint felerésze azért, mert a bejelentési követelményeknek nem felel meg, megvizsgálatlanul félretétetik. Figyelembe kell először is vennünk, hogy minő ügyekről van itt szó. Ha apró ügyekben szorítják meg ilyen fomalis- mussal a jogorvoslatot: ez is helytelen, de elvégre apró ügyekben a jogsérelem még sem oly nagy. De ide tartoznak, a mint tudjuk, a legeslegfontosabb ügyek; valamennyi törvényszéki és valamennyi esküdtszéki ügy és a halálbüntetés kérdése is. Sajátságos, hogy 1900-ig, öt esztendőn keresztül, a Curia halálbüntetést nem állapított meg, és 1900 óta ismét minden évben van halálbüntetés. Az új perrendtartás a halálbüntetést ismét behozta. Bőszemről ezt annak tulajdonítom, hogy az új perrendtartás valamennyi büntetési nem közül a halálbüntetés tekintetében okozta a legnagyobb változást. A halálbüntetésre vonatkozólag ugyanis a régi eljárás szerint meghozta az ítéletet az első fok; teljes anyagi és alaki jogkörrel megvizsgálta a kir. tábla; ismét teljes jogkörrel a kir. Curia — tehát három jogi forum. Azonkívül fennállott a külön kegyelmi tanács. Az új perrendtartás behozatalával ez teljesen megváltozott. A halál- büntetést ma egy bíróság mondja ki és sok esetben ezen bíróság halálbüntetési ítélete semminemű jogi felülvizsgálat tárgyát nem képezheti. 10
