Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 26. kötet (211-218. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 26. (Budapest, 1903)
Az új bűnvádi perrendtartás a gyakorlatban. A Magyar Jogászegyletben 1902. deczember 13-tól 1903. január 17-ig folytatott vita [211., 1903]
78 ronaügyészség azért jó, mert nem beszélnek róla, ezt igen szívesen fogadjuk el mindannyian, mert érezzük is mindnyájan, hogy ha egy ilyen szervezet teljesen egészséges, ez csak hasznunkra válhatik. A kérdés azonban az, hogy vájjon nem-e kellene róla azért is beszélnünk, hogy megismerjük annak munkáját és hogy lássuk, hogy tulajdonképen miért is volt jó ezen koronaügyészségi intézménynek a behozatala ? A koronaügyészség azokat a pereket, a melyek hozzákerülnek, átvizsgálja. Nem akarom most elmondani a perrendi szabályokat, a melyek szerint azon semmiségi panaszokat, a melyeket vissza akar utasítani, helyesebben, a melyeket nem akar elfogadni, a Curia elé nem terjeszti: arról a nagy küzdelemről sem emlékezem meg, a mely a 396. §. körül fejlődött ki a hatáskörök megállapítása tekintetében, a midőn az embernek azon hatalmas felszólalások hallatára önkénytelenül is eszébe jutott, hogy: «olli inter se-se magna vi brachia tollunt», szóval a 396. §-ról sem akarok beszélni, de egy dologról beszélni kívánok. Arról van szó, hogy mit tesz ez a koronaügyészség: el végzi-e a maga feladatát; a törvény szerint kötelességévé tett teendőket mai formájában, helyesebben mai eljárásában el- tudja-e helyesen végezni? Eddigelé a Curiának öt büntetőtanácsa volt. Mindegyik tanácsnak meg volt a maga koronaügyésze. Egy alkalommal feltűnt nekem az, hogy miért találkozom én mindig az egyik tanácsban az egyik koronaügyészszel, a másik tanácsban a másik koronaügyészszel, de hogy a másik koronaügyészt találtam volna az egyik tanácsnál vagy megfordítva, az nem történt soha. Miért van az, hogy mindig ugyanaz a koronaügyész van ugyanabban a tanácsban ? Hiszen ez nem lehet jó; a vércserének meg kell történnie; minden koronaügyésznek meg kell ismernie az öszszes tanácsok véleményét. Kérdést tettem ez iránt: «Hja barátom»—volt a válasz — «ezt könnyű mondani» — «Miért?» Hát tessék elgondolni: hét curiai biró van egy tanácsban; egy bírónak be kell jelentenie referádára gondolom öt ügyet. Székely Ferencz, koronaügyész : Mondjuk, hogy négyet! Weisz Ödön: Akkor is ez 24 ügyet tesz ki; ezeket egy koronaügyésznek kell ellátnia; egy héten át 28 perrel kell el78
