Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 26. kötet (211-218. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 26. (Budapest, 1903)
Az új bűnvádi perrendtartás a gyakorlatban. A Magyar Jogászegyletben 1902. deczember 13-tól 1903. január 17-ig folytatott vita [211., 1903]
67 dalról az a kijelentés hangzott el, miszerint a vádtanács a BP.-nak legjobban bevált intézménye: én ezzel ellenkező nézetet vallók. Ezt a nézetemet pedig a statisztikára alapítom. Volt ugyanis vádtanács tulajdonképen a BP. előtt is, a mikor az obligatorius védekezés intézménye meg volt; akkor is keresztülment ez a dolog egy szűrőn. Sok panasz merült fel arra nézve, hogy miképen készülnek azok a vádhatározatok azonban meg volt de facto az a bírói collegium, a mely ezt a kérdést a per előkészítő stádiumában megvizsgálta. A midőn a facultativ rendszerre tértünk át, azt akartuk, hogy a vádtanács tartsa vissza első sorban azokat az ügyeket, a melyek a főtárgyalásra nem valók, a melyek főtárgyalás nélkül megszüntethetek : ennek legfőbb oka az volt, hogy ne legyenek kitéve a nyilvános főtárgyalás kellemetlenségének olyanok, a kik ettől előzetes kérdések tisztázása folytán megkimélhetők. Ennek ellentmond az a statisztika, hogy a vádtanács határozatainak 97 százalékában a főtárgyalásra utalja az ügyeket, mig a főtárgyaláson felmentéssel végződő ügyek sokkal nagyobb százalékát teszik ki ezeknek, a melyek így idekerültek. Nézetem szerint ebből az következik, hogy a vádtanács ezt az érvet nem acceptálja: nem acceptálja azt a kijelentést és indokolást, hogy meg kell óvni a polgárt a nyilvános főtárgyalás kellemetlenségeitől. Bírói körökben állandóan az a felelet erre, hogy a bíróság elé való állás és a bíróság által adott nyilvános elégtétel és felmentés ér annyit, mint a vádtanács által hozott megszüntető határozat. Ez nagyon szép kijelentés, de az élet ennek ellentmond. A nyilvános főtárgyaláson való felmentése egy büntetlen előéletű olyan embernek, a kinek hogy úgy mondjam társadalmi gyökerei vannak,, a ki bizonyos társadalmi körben mozog, a hol nem vesznek kellő tudomást arról, hogy mi ennek az értéke, nem szünteti meg azt a nyomot, a melyet az e fajta eset hagy. (Ügy van!) És sokkal helyesebb és jobb volna, hogyha ezeket a dolgokat a nyilvános főtárgyalás helyett a vádtanács intézné el olyképen, hogy az ügyeket főtárgyalás nélkül megszüntethetné. A mi a jogorvoslati rendszert illeti, erről sok szó esett itt és többnyire az mondatott, hogy a táblai főtárgyalás tulajdonképen ellenmondása a szóbeliségnek, mert hiszen ott tulaj67 5*
