Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 26. kötet (211-218. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 26. (Budapest, 1903)
Az új bűnvádi perrendtartás a gyakorlatban. A Magyar Jogászegyletben 1902. deczember 13-tól 1903. január 17-ig folytatott vita [211., 1903]
64 felfolyamodást enged a törvény. Mindkét felfolyamodásnál ex actis ítél a biró. Ha már a táblához való felfolyamodásnál nem is, de nézetem szerint a vádtanács előtt való tárgyaláshoz a felek meghallgatását föltétlenül bele kellett volna vinni a BP.-ba. A vád- és a védelem részéről egyaránt hangzik fel e panasz — akár azért, mert a vádtanács néha könnyen kiereszt, akár azért, mert a vádtanács néha szigorúan meghagyja a vizsgálati fogságot. A pernek különböző stádiumaiban nagyon gyakran hangzik fel ez a panasz, és az a szemrehányás, hogy ha meghallgatták volna, hogy ha egyes olyan körülményekre élő szóval rá lehetett volna mutatni, a melyeket nem lehet kellőképen vitatni a felfolyamodásban: akkor ez és ez nem történt volna nieg. Midőn a biró a szabadságjogokról ítél, fogságba vet vagy kiszabadít, akkor a bpts. alapját képező szóbeliséget, közvetlenséget nem lett volna szabad kihagyni. A perelőkészítő stádiummal kapcsolatosan kell felemlítenem a BP. egy alkotását: a pótmagánvád intézményét, a mi a BP.-nak egyik leglényegesebb ujjítása, mely azonban csonka. A 42. §. alapján meghatározott pótmagánvád meghatározza azt a határidőt a melyen belül átvehető a vád képviselete és azonkívül megállapítja a harmincz napos elévülési határidőt is és kimondja, hogy a pótmagánvádló a közvádló jogaiba lép, kivévén bizonyos intézkedéseket. Ennek daczára a per egyik legjelentékenyebb stádiumában a BP. a pótmagánvádló elől elzárja az utat. Ugyanis, ha a kir. táblán a főügyész képviseli a vádat és a sértett, a ki pótmagánvádló, esetleg résztvesz a főtárgyaláson, jelen van a táblai tárgyaláson: akkor ha a kihirdetett felmentő Ítéletbe a főügyész belenyugszik, az a gyakorlat, hogy a pótmagánvádló semmiféle módon a vádat át nem veheti. Igaz, hogy előbb nem volt pótmagánvádló, mert nem nevezi a törvény ennek, de a pótmagánvádló nemcsak akkor születik meg, a midőn átveszi a vádat: ez a fogalom végigkíséri az eljárást minden szakában. Ha pl. az indítványra jogosított megteszi indítványát és a kir. ügyész átveszi a vád képviseletét: a pótmagán vádra hivatott — úgy hogy fejezzem ki magam — állandóan kiséri a vádat és abban az esetben, hogy ha a közvádló bármily okból visszalép, a pótmagánvádló kell, hogy helyébe juthasson. A kir. táblai főtárgyaláson azon esetre, 64
