Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 26. kötet (211-218. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 26. (Budapest, 1903)
Az új bűnvádi perrendtartás a gyakorlatban. A Magyar Jogászegyletben 1902. deczember 13-tól 1903. január 17-ig folytatott vita [211., 1903]
56 Tény az, igen t. uraim, hogy úgy az igen t. előadó tanár úr, mint a t. Jogász-egyletnek a kérdéshez hozzászólott tagjai egészben véve az eskiidtszéki intézménynek jó oldalait emelték ki; az apróbb hibákat, csak mint afféle szépséghibákat említették. A hozzáértők ilyen consensusa mellett valóban merészség, ha én, a laikus, más következtetésekre merek jutni, és azt állítom, hogy ezen intézmény mellett nemcsak néha és incidentaliter, hanem állandóan csorbát szenved az anyagi igazság. Igaz, hogy ha erősebbnek érezném magamat, elvi vitatkozásba is bocsátkoznék az igen t. előadó úrral, a ki az esküdtszéki intézmény lényegét kiemelvén, azt mondta, hogy ebben az intézményben — és ez különben általánosan elfogadott tétel — a polgári szabadságnak egyik védőbástyája jut érvényre. Ilyen magamfajta laikus előtt szembeötlő és kirivó az a belső ellentmondás, hogy a polgári szabadságnak egy védőbástyáját úgy kezdik fölépíteni, úgy alapozzák, hogy annak egyik legfontosabb momentumát, a nyomozást, rendőri, administrativ hatóságra bízzák. Az én nagyon hézagos jogtörténeti ismereteim mellett úgy képzeltem, hogy a modern judicaturá- nak egyik fegfőbb vívmánya az, hogy az a politikai és administrativ közegektől teljesen különvált, hogy nálunk is azóta lendült föl az igazságszolgáltatás, a mióta közte és a politikai administrativ hatóságok között a kapocs megszűnt, és ma azt látom, hogy a büntető eljárás egyik legfontosabb mozzanatát, a nyomozást, majdnem egészen a rendőri és administrativ hatóságokra bízzák. (Igaz! Úgy van!) Barna Ignácz : Nem egészen ! Schächter Miksa : Az igen t. koronaügyész úr a minap azt az érdekes pikantériát mondta el, hogy az a képviselő, a ki annak idején a törvényjavaslat tárgyalása alkalmával az előnyomozásnak a bírósági és ügyészségi hatáskörből kivevését és a policiának átadását indítványozta és keresztülvitte, ezt a ténykedését ma ma már bánja. De hát erre a bánatra is csak az illik, hogy «c’est la vertu des sot’s», az ilyen megbánás csak a balgák erénye. (Derültség és tetszés.) De még egy feltűnő ellentmondást, mely megingatja a bizalmat a közszabadság ezen bástyájának alapozása iránt. Mindenesetre méltóztassék ezeket az észrevételeket csak mint egy laikus 5«
