Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 26. kötet (211-218. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 26. (Budapest, 1903)
Az új bűnvádi perrendtartás a gyakorlatban. A Magyar Jogászegyletben 1902. deczember 13-tól 1903. január 17-ig folytatott vita [211., 1903]
4-2 alludált, hogy a Glaser-féle törvény a kérdések feltevése körüli eljárása tekintetében helyesebb, mint BP.-unk. Bátorkodom a t. tanár úr nézetével szemben ellennézetet nyilvánítani és azt mondom, hogy BP.-unk rendszerében a kérdés-feltevésnek — nem mondom, hogy meritorius, hanem — alaki eljárási szabályai sokkal helyesebbek és sokkal jobban megfelelnek azon elvnek, a mely, akármennyire nevezzék is azt pusztán akadémikus dolognak, kell hogy saturálja az egész BP.-t, t. i. az accusatorius princípiumnak. Hogy áll a dolog a Glaser-féle törvény szerint, a melyet a t. tanár úr, úgy látszik, helyesel? A Glaser törvénye szerint, ha a bizonyító eljárás be van fejezve, a bírói pad formulázza, igaz ugyan, hogy csak ideiglenesen egyelőre, a felteendő kérdéseket. Következik már most az ügyfeleknek szóváltása, a tárgyalás a bíróság által már előterjesztett kérdések fölött. A védő, az ügyész és mindanyian hozzászólhatnak ; kiegészítéseket, helyesbbítése- ket, új külön kérdések feltevését indítványozhatják és ha ilyen indítványok előterjesztettek, akkor a bírói pad visszavonul és immár véglegesen megállapítja a formulázandó kérdéseket. Én ezt nem tartom az acusatorius princípiummal megegyezőnek, de különben sem helyeslem, mert az a bírói pad, a mely már a bizonyítási eljárás befejeztével, úgyszólván kimondotta, hogy az eset körülményeinek milyen kérdéseket tart legjobban megfelelőnek, már ezzel bizonyos prsejudiciumot teremtett önmaga ellen. T. i. nagyon nehéz lenne feltenni, tekintetbe véve az emberi gyarlóságokat — és a BP.-ban ezzel igenis számolnunk kell — hogy az a biró, a ki azt mondotta, hogy «nézetem szerint ezek és ezek a kérdések teendők fel a tényállásnak megfelelően», utóbb, úgyszólván, okosabbnak ismerje el azt a vádat, a mely még ujbb kérdésekkel áll elő. Egy bizonyos tagadhatatlan praejudicium van abban, hogy ha a bíróság már úgyszólván, az ügyfelek tárgyalása előtt véleményét nyilvánította, hogy ezek és ezek a kérdések intézendők az esküdtekhez. Sokkal helyesebb törvényünknek az álláspontja, a mely előre bocsátja a bizonyító eljárás befejezte után az ügyfeleknek harczát a formulázandó kérdések tetintetében; a bíróság egyelőre semmiféle véleménynyel magát nem prseoccupálta és csak a midőn meghallgatta az ügyfeleknek ide vonatkozó indítványait, szóváltá42
