Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 26. kötet (211-218. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 26. (Budapest, 1903)
Az új bűnvádi perrendtartás a gyakorlatban. A Magyar Jogászegyletben 1902. deczember 13-tól 1903. január 17-ig folytatott vita [211., 1903]
5 dr. Balázs Elemér királyi alügyész úr intézte. A szakirodalomban pedig igen nyomatékos szempontokat érvényesített az intézmény ellen az igazságügyi orvosi tanács nagyérdemű titkára. dr. Schächter Miksa. T. teljes-ülés ! Ha olyképen teszszük fel a kérdést, vájjon szakbelileg ki alkalmasabb a birói functiók teljesítésére : a szakbeli biró-e vagy pedig a laikus, akkor nagyon gyorsan megadhatjuk a választ: szakbeli biró e feladatokat tagadhatlanul jobban teljesíti. Csakhogy az esküdtszék kérdése nem ezen fordul meg. Az esküdtszék alkotmányi garantia. Az intézményt épen nem igazságszolgáltatási tekintetek hozták létre. Az államélet minden ágazatában befolyást gyakorol a polgár, a bizalmi férfiú; ezt a befolyást az igazságszolgáltatásban az esküdt képviseli. Addig, a mig csak a szakbíró hozza az ítéleteket: ez az absolutistikus állam bíráskodása. Az alkotmányos állam bíráskodása megköveteli, hogy a polgár szintén gyakorolja a maga befolyását. S ennek megvan a maga igen fontos indoka. A bíráskodás, ha azt csak egy osztály kezeli, igen könnyen elidegenedik a nép érzületétől, a széles néprétegek felfogásától. Ennek a veszélynek a bíráskodás még inkább ki van téve, mint a közigazgatás. És nehogy az elidegenedés megtörténjék, épen erre való a polgárok részvétele a bíráskodásban, a kik az életnek felfogásait viszik be a bírósági termekbe. Hogy ezt példával illustráljam: a mi esküdteink ma már éreztetik, hogy ők a büntető-törvénykönyv bizonyos határozmányait megfelelőknek nem tartják. Már mutatkoznak az esküdti gyakorlatban a büntető-törvénykönyv nehézségei, szögletességei. S az esküdtszék ezeket a szögletességeket képes volt három óv alatt feltüntetni, mig a szakbírói testület ugyanezekkel a nehézségekkel hiába küzdött. Az esküdtek természetesen a maguk f módja szerint segítenek, ügy t. i., hogy kimondják a felmentést. Tagadhatlanul nagyon drasztikus egy eszköz. De megvan az a nagy jelentősége, hogy hatályosan figyelmezteti a közvéleményt s a törvényhozást arra, hogy vannak a büntető kódexben olyan tételek, a melyek már elavultak, a melyek a mai jogérzettel ellentétben állanak és a melyeken változtatni kell. Sajnos, hogy a szakbírói judicaturában ez az erő sokkal 5
