Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 26. kötet (211-218. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 26. (Budapest, 1903)
Az új bűnvádi perrendtartás a gyakorlatban. A Magyar Jogászegyletben 1902. deczember 13-tól 1903. január 17-ig folytatott vita [211., 1903]
lata ezen a BP. 385. §. 2. pontjának megfelelő magyarázatával segítsen. Ámde a törvény ide vonatkozó intézkedése ezt teljesen kizárja; mert így szól. (Olvassa.) «Ha a bíróság a büntetés kiszabásánál a törvényben megállapított büntetési tételeket vagy ezeknek megengedett enyhítésénél, ál változtatásánál, súlyosbbításánál a törvényben vont határokat nem tartotta meg.» Hát mi az a törvényben meghatározott vagy megállapított büntetési tétel, és az a megvont határ? A minősített lopásnál úgyebár a büntetési tétel 2—5 évig terjedhető fegyház. Ha tehát egy lopásnál 6 évet állapít meg, akkor túl megy a büntetési tételen a bíróság, és ez semmiségi okot képez, valamint semmiségi okot képez az is, ha két éven alúl marad a büntetés. A 92. §-nál leszállhat a bíróság hat havi börtönig; ha öt havi fogházat állapít meg, túlmegy az átváltoztatásnak megengedett határán és ekkor is meg lehet azt az Ítéletet semmisíteni; de hogy ha a hat havi börtönön alúl nem megy, akkor az átváltoztatásnak megendett határait megtartotta, és így nincsen joga hozzászólani a Curiának. És ez jól van így ; mert általában csak olyan biró szabhat ki helyes büntetést, a ki a vádlottat látta és a per körülményeit a közvetlenség segélyével mérlegelhette. A semmitőszéknek tehát a 92. §. alapján sem lenne szabad határoznia. Ez eredetileg nem is tartozott a semmitőszék hatáskörébe, azonban a későbbi javaslatokba belefoglalták, hogy még a legfelső bíróságnál is lehessen enyhítésre számítani. Hogy a rendszerbe nem vág, az bizonyos. De azért, mert a Btk. 92. §. alkalmazásának kérdése a semmiségi okok közé jogpolitikai szempontból belekerült, nem szabad azt kívánnunk, hogy most már a BP. 385.§-ának 2. pontjába meg a 91. §-t magyarázzuk belé; mert akkor maholnap csakugyan oda jutunk, a hol a régi rendszer mellett voltunk, a két fokú felebbezéshez, a mitől az isten óvjon. Nézetem tehát az : hogy ha kellenek a BP.-nek kiváló előnyei, meg kell barátkoznunk annak természetszerű de jelentéktelen hátrányaival is. Csak ennyit akartam ez alkalommal megjegyezni. (Élénk éljenzés és taps.) зз 33 3