Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 26. kötet (211-218. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 26. (Budapest, 1903)
Halász Sándor: A cheque törvényes szabályozása [213., 1903]
37 Fick beszéli, hogy a svájczi chequetörvény hatását kutatandó, arra is kiterjesztette figyelmét, hogy a fedezetlen chequekre nézve fennálló intézkedésnek minő eredménye volt. Azon követelményhez, hogy a kibocsátó kellő fedezettel bírjon, elvileg minden egyes megkérdezett bank ragaszkodik, de csaknem valamennyi -— 35 közül 25 — kijelentette, hogy régi megbízható cliensnek chequeit szívességből teljes fedezet nélkül is beváltja. Arra a kérdésre, hogy előfordult-e a gyakorlatban eset, a midőn az 5o/0 büntetés behajtására került a sor, 33 bank határozottan nemmel felelt; mindössze két bank hivatkozhatott hasonló esetekre, pedig milliárdokra menő forgalomról van szó. Az általános hatásra nézve pedig az volt a vélemény, hogy a büntetési intézkedés eleinte elriasztólag hatott s csak a midőn észrevették, hogy azt nem valami szigorúan fogják föl és alkalmazzák, akkor a törvény hatása is kedvezőnek mutatkozott. * Mondhatni ugyan, hogy a felsorolt esetekből következtetni nem szabad, mert ha az utalványozott a chequet a fedezet hiánya daczára is beváltotta, azt többé fedezetlennek tekinteni nem lehet. Mi azonban állítjuk, hogy ha a cheque kibocsátásakor a fedezet hiánya folytán a kriminalitás jellege fenforgott, ez nem szűnik meg az által, hogy a cheque mégis beváltatott. Ha tehát egyáltalában a fedezetlen cheque kibocsátásának megbüntetéséről lehet szó, ez tulajdonképen csak akkor foglalhat helyet, ha a fedezet nem a kibocsátás, hanem a bemutatás idejében hiányos. De még ez esetben is az ily büntetések rendszeresítése csak káros kihatású lesz. Eltekintve attól, hogy az ily rendelkezések arra alkalmasak, hogy a cheque vevőjében a kibocsátóval szemben megkívánt óvatosságot csökkentsék, a forgalom számára annyi kellemetlenséget, zavart teremtenek, hogy joggal tartani lehet attól, hogy az ellenkező eredményt fogják előidézni, mint a mire tulajdonkép czéloznak. A számla- tulajdonos a legnagyobb óvatosság mellett is tévedhet fedezetének nagysága iránt; egy összeadási, egy iráshiba a fedezet összegét a valóságnál nagyobbnak tüntetheti föl, szóval a ki* i’ ick: «Die Frage der Checkgesetzgebung auf dem europäischen Kontinent. Zürich, 1897. 134. és 135. old.» 167
