Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 26. kötet (211-218. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 26. (Budapest, 1903)

Halász Sándor: A cheque törvényes szabályozása [213., 1903]

8 séges materialis alapot nyújtja; ellenben az ennek kapcsán keletkező viszonyokat minden irányban szabályozó jogrend­szerünk hiányos. Ennek következtében tényleg jogbizonytalan­sággal állunk szemben és ezt eloszlatni a törvénynek föladata annál is inkább, mert ezzel közvetve előidézi azt, a mire jó törvénynek törekednie kell, t. i. a cheque intézményének mentői élénkebb igénybevételét és magának a forgalomnak jelentékeny emelkedését. Lássuk már most, hogy a tervezet föladatát miképen oldja meg. П. Arra a kérdésre, bogy mi a cheque, a tervezet nem felel annak fogalmi meghatározásával, hanem a váltótörvény mód­jára egyszerűen az okmány érvényt kellékeinek felsorolására szorítkozik. (1. §.)Ezen kellékek kijelölésénél tekintettel volt arra, hogy azok számát a lehető minimumra korlátozza, mert nem lehetett szándéka, hogy a forgalomban az érvénytelen chequek számát kelletén túl szaporítsa. Az érvényi kellékek pedig a következők: a cheque-záradék; annak megnevezése, a ki által a fizetés teljesítendő, (utalványozott); az utalványozotthoz inté­zett azon meghagyás, hogy határozott pénzösszeget fizessen; a cheque pontos kelte; a kibocsátó név- vagy czégaláirása. A cheque-záradékra a tervezet súlyt fektet; azzal bizonyítja a kibocsátó, hogy tényleg a chequejog szerint elbírálandó szigorú szavatosságú okmányt kíván kiállítani, nem pedig utalványt; a cheque vevője pedig mindjárt tudja, hogy minő természetű papírral van dolga. Az utalványozott megnevezésének egyszerű követelményéhez a tervezet külön feltételt, nevezetesen az utalványozott minősültségére nézve nem fűz; az úgynevezett passiv chequeképességet tehát meg nem szorítja. Előírja to­vábbá az utalvány formáját, s így az ú. n. nyugta-chequeket el nem ismeri. Pénzügyi jogunknak azon rendelkezése, mely szerint a kedvezményes bélyegilletéket csakis az utalványok­nak adja meg, nálunk kezdettől fogva a chequenek utalvány alakjában való kifejlődését mozdította elő. Az által, hogy pénz­összeg fizetéséről van szó, az ú. n. értékpapír és árucliequek 188

Next

/
Oldalképek
Tartalom