Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 26. kötet (211-218. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 26. (Budapest, 1903)
Halász Sándor: A cheque törvényes szabályozása [213., 1903]
5 dasági műveltség mind nagyobb elterjedése, mely a fizetési ügyletek mentül czélszerübb igénybevételére ösztönöz; megannyi tényező tehát, melyeknek összmüködése a cheque használatának eddig nem sejtett arányokban való elterjedését már csak rövid idő kérdésévé teszi. Plósz Sándor jelenlegi igazságügyi minister a váltójogról irt könyvében a váltóforgalom nagyságát Magyarországon néhány statisztikai adattal megállapította és pedig a kiadott váltóürlapok értéktarifája alapján. A legutóbbi összeállítás szerint, mely 1889-ről kelt, a szükebb értelemben vett Magyar- országon a váltó utján közvetített pénzforgalom 2400 millió koronát tett ki. Nem lehet szándékunk e most közölt adatot a fentebb a chequere nézve megállapított forgalmi adattal összehasonlítani ; elismerjük, hogy nálunk a váltó jóval szélesebb társadalmi rétegekben ismeretes, mondhatnék sokkal népszerűbb intézmény, mint a cheque. Czélunk a két adat szembeállításával inkább az, hogy nyilvánvalóvá tegyük, mikép a cheque jelentősége immár nem kevésbbé imponáló számokban nyer kifejezést, és habár a váltónál konstatálható csekélyebb összegek főleg azon tényre vezethetők vissza, hogy jóval több váltó, de kisebb összegben kerül forgalomba, míg a cheque közvetítette forgalom nagyságát főleg azon körülmény idézi elő, hogy ma még túlnyomólag a bankok üzleti forgalmában nyer használatot, mégse tagadható, hogy ezen óriási összegek igen sok és jelentékeny fizetési transactiót foglalnak magukban és hogy azok közvetítő eszköze, a cheque méltán követelheti, miszerint sajátos lényének megfelelő jogi rendezésben részesüljön. Tagadhatatlan végül, hogy a cheque a nemzetközi forgalomban egyre növekedő versenyt támaszt a külföldi váltó intézményének, s ha azt látjuk, hogy csaknem az összes európai államok a cheque igénybevételéből eredő viszonyok jogi szabályozását vagy már kész törvénynyel vagy javaslattal biztosítani igyekeztek, úgy be kell látnunk azt is, hogy törvény alkotásra bennünket már a nemzetközi érintkezésnek általános érdekei is késztetnek. Igaz ugyan, hogy Ausztriában és Németországban, a melyekkel legsűrűbb üzleti összeköttetésünk áll fenn, a legislativ testületek elé terjesztett javaslatok még nem emelkedtek törvényerőre ; de ismeretes, hogy Ausztriában 135
