Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 26. kötet (211-218. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 26. (Budapest, 1903)
Szladits Károly: Az egyesületi jogról tekintettel a polgári törvénykönyv tervezetére [212., 1903]
S2 azután az alapszabályok rossz szerkezete miatt, a mely szándékosan is veszélyezteti az egyes tagok jogait, ki vannak szolgáltatva az ügyvivők önkényének, a kik őket esetleg egész vagyonuk erejéig* kötelezésekbe sodorhatják, — ez olyan visz- szásság, a mely ellen a polgárokat okvetlenül meg kell védeni. Ezenfelül tekintetbe kell venni, hogy a magánjogi társaság belső szervezete egyáltalában nem illik rá az olyan társulásra, a mely egyesületként alakul, a melynek corporativ orga- nisatiója van. A társaság meghatározott tagok zárt körére szorítkozik, bármelyik tag kiválása esetén a társaság feloszlik (legfeljebb újra alakulhat), a társasági vagyonból a kiváló tag a reá eső részt követelheti. Az egyesület taglétszáma pedig folyton mozgó, hullámzó tömeg. Az egyesület olyan, mint a folyam, melynek medrét mindig új meg új habok töltik be. Ebből az ellentétből elkerülhetetlen összeütközések származnak, ha a nem jogképes egyesületekre rákényszerítjük a közönséges társaságnak nem reájuk szabott szabályozását. Hisz igaz, hogy az alapszabályok, a melyeket ez esetben társasági szerződésnek kell tekinteni, mindezeken részben segíthetnek; de hátha nem segítenek? A legnagyobb complicatiók állhatnak be tehát a tagok egymás közt való belső viszonyában is. Ezért pl. a porosz Landrecht, a melynek életrevaló gyakorlatiassága itt is nyilvánul, a jogképes egyesületek s az egyszerű societas közé szintén egy középfajt állított, a Gesell- schaftot, a melynek belsőleg a tagok jogviszonyai között corporativ jogai voltak, vagyis az egyesületek belső joga ezekre is kiterjedt. Ennyiben a porosz Landrechtnek ezek az egyesületei sokkal czélszerübben voltak szabályozva, mint a német törvénykönyv nem jogképes egyesületei. Az ilyen hybridumok azonban, a melyek úgy kifelé, mint * Ha a Terv. 1711. §. szerint megengedjük a felelősségnek eseten- kint kifelé való korlátozását, s másfelől a nem jogképes egyesület alapításában már benrej lőnek értelmezzük az ügyvivő társ olyatén korlátozását, hogy ő az ügyvitelben csak az 1711. §. korlátái közt járhat el: úgy az ügyvivők nem fogják kötelezhetni az ily egyesület tagjait az elvállalt tagsági járulékot meghaladó mértékben. De kérdés, hogy e korlátozást általában vagy az adott esetben így fogják-e értelmezni bíróságaink ? 126
