Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 26. kötet (211-218. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 26. (Budapest, 1903)
Szladits Károly: Az egyesületi jogról tekintettel a polgári törvénykönyv tervezetére [212., 1903]
30 kai gátoljuk meg a sikeres működésében. Különben is ott van ! a feloszlatás joga. S ha egy veszélyes egyesületnek vagyoni erőforrásai vannak, akkor azokat bizonyára jogképesség nélkül is fel tudja használni. A lényeges gyakorlati különbség a jogképes és nem jogképes egyesületek jogviszonyaiban különben is gyakorlati eredményében Planck szerint is 1 főleg arra redukálódik, hogy a nem jogképes egyesület, mint ilyen, ingatlant nem szerezhet. Nos hát, ha az ingatlan szerzésében rejlik a veszedelem, korlátozzuk a politikai egyesületeket általában az ingatlanok szerzésében épen úgy, mint a franczia egyesületi törvény teszi (a mint azt Ereky is javasolja) s a mint ez a gondolat nálunk a holtkézi törvényekben és az 1895. évi XLIII. tcz.-ben (9. §.) a jövőben elismerendő felekezetek tekintetében már különben sem ismeretlen.1 2 De általában véve az a jogászok véleménye, a minek a német ptkönyv előmunkálatai is kifejezést adnak, hogy harmadik személyekre nézve csak előnyös az, ha az egyesület nem jogi személy, hanem csak magánjogi társaság.3 Mert a jogi személy esetében csak az egyesület vagyona felel az egyesület tartozásaiért, holott a második esetben az összes társak magánvagyona is. Ha ez általában véve így volna, akkor harmadik személy nem is károsodhatnék abból, a miért egyletnek nézett egy olyan alakulatot, a mely magánjogilag csak társaság. Csakhogy ez nem egészen úgy van. A német ptkönyvre nézve, mely e tekintetben kifejezett szabályt nem tartalmaz, Planck azt állítja, hogy a magánjogi társaságnál is a társak korlátozhatják felelősségüket a társasági vagyonra és hogy ez a nem jogképes egyesületeknél szervezetüknél fogva általában vélelmezendő. Tervezetünk még világosabbá tette a helyzetet; az 1711. §. szerint ugyanis «harmadik személylyel’ szemben ki lehet kötni, hogy a felelősség a társasági vagyonra szorítkozik» (igaz, 1 Kommentár ad. 54. §. 2. inf. 2 Az ingatlan-szerzési képességet 'bizonyára meg kell szorítani a külföldi egyesületek tekintetében is ; 1. erre s általában a külföldi jogi személyek joghelyzetére nézve : Mamelok Die juristische Person im internationalen Privatrecht. (Zürich, 1900.) 8 Ellenkezőleg, s a mi álláspontunk értelmében szól Gierke Personengemeinschaften 14. 1. (1. az ott idézett jogeseteket). 124
