Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 26. kötet (211-218. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 26. (Budapest, 1903)
Szladits Károly: Az egyesületi jogról tekintettel a polgári törvénykönyv tervezetére [212., 1903]
17 tétében kivételt kénytelen tenni * és azt mondani, hogy telekkönyvi jogokat az egyesületek csak úgy szerezhetnek, ha valamely nyilvános jegyzékbe való bevezetés által jogi létüket kétségtelenné teszik. Ezért ez a rendszer a gyakorlatban nagyon kevéssé van elterjedve, főleg egyes svájczi kantonok jogában él. S minthogy ennél a rendszernél nagyon kétes, hogy valamely egyesület jogi személy-e vagy sem, a svájczi szövetségi kötelmi törvény megengedi, hogy minden egyesület magát a czégjegyzékbe bejegyeztethesse s ezáltal jogi személy voltát hitelesen megállapíthassa. Ránk nézve — az első rendszer lehető változatai közül — legfontosabb az osztrák jog álláspontja, a mely a közjogi, elő- vizsgálati rendszerrel combinálja az ipso jure jogi személyiségét. Az osztrák ptkönyv 26. §-a értelmében minden megengedett egyesület jogi személy. Megengedett egyesület alatt pedig — a mint azt Arndts helyesen fejtette ki — csak azt lehet érteni, a mely a közjogi törvények értelmében szabályszerűen megalakult.** Ezt a tételt vallja hazai gyakorlatunk is. Minden egyesület, a melynek belügyminiszterileg láttamozott alapszabályai vannak, jogi személy. A belügyminiszteri rendeletek értelmében, ha az alapszabályokat bemutatásuktól számított negyven napon belül nem láttamozzák, az egyesület ideiglenesen megkezdheti működését; kérdés tehát vájjon az ilyen ideiglenesen működő egyesület is jogi személy-e, és nem áll-e jogi személyisége a láttamozás megtagadásának bontó feltétele alatt? Meszlény tagtársunk az egyesületekről a Magyar Jogi Lexikonba irt czikkében e kérdést úgy dönti el, hogy az egyesület a negyven nap elteltével jogi személy lesz s a láttamozás megtagadása esetén jogi személyiségét csak ex nunc veszti el, vagyis nem visszaható erővel. E kérdés fejtegetésébe gyakorlati adatok híján bele nem bocsátkozom s csak azt ismétlem, hogy hazai gyakorlatunk szerint nincsen olyan egyesület, a melynek láttamozott alapszabályai vannak és még sem * Personengemeinschaften stb. 15. 1. ** A tétel ugyan az elméletben controvers, 1. Krainz 1900. évi kiadás I. k. 209. 1. 111 2
