Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 25. kötet (206-210. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 25. (Budapest, 1903)

Vargha Ferencz: Sociologia és büntetőjog [207., 1902]

m

halandók sorsában részesül, s vagy szándékos emberölés vagy súlyos testi sértés miatt büntetik őt meg.

Hát hol vannak azok a szabályok? Talán a törvényhozó hatalom alkotta azokat; vagy a kormány szedte paragraphu- sokba azt, hogy miként kell úri módon embertársainkat felkaszabolni vagy agyonlőni? — Nem! — Azok a szabályok valamely gentleman agyában születtek meg, a ki az állam fölé helyezkedik, mert ő szab törvényt arra nézve, hogy a párosán vias- kodók az államfogház salonias, barátságos otthonába kerülnek-e, vagy a közönséges gonosztevőknek lesznek czellatársai. A pár- bajcodexek alkotói döntik el, hogy azok az urak, a kik az állami igazságszolgáltatás kikerülésével maguk tesznek maguknak igazságot : a büntetést czigarettázva, pezsgőzve, jó czimborák közt töltsék-e el; vagy pedig súrolják a ezellát; hordják a vizet; vágják a fát; foltozzák a czipőt; s a munkavezető jóságából megtanuljanak valamelyes mesterséget, hogy abból a szabadéletben becsületesen megélhessenek s visszaesőkké ne váljanak.

*

Több tétele van még a büntetőjognak, melylyel büntető- sociologiai szempontból foglalkozni kellene; de ezúttal az idő rövidsége miatt mellőzöm azokat s csupán arra a kijelentésemre akarok még visszatérni, hogy a büntetőjog hiányos s annak nem is a fontosabb része fejlődött ki.

A sociologusok azt tartják, hogy a büntetőjog tulajdonkép nem más, mint a társadalmi tudományoknak az a része, mely a társadalom pathologiájával foglalkozik. Teljesen igazuk van. Csakhogy ez a pathologia olyan, mintha az orvos minden betegnek egyforma orvosságot rendelne. A pathologia tudománya azonban nemcsak abból áll, hogy orvosságot adunk a betegnek hanem -- s ez a fontosabb része — ^megelőzésből is.

Első sorban a helyes diagnosist kell megállapítani, aztán tanulmányozni kell a betegség okát, s ha ezzel tisztába jöttünk, azt kell megállapítani, hogy a betegség okait miképen lehetne elpusztítani; vagy azoknak erejét csökkenteni. A gyógyításnál fontosabb az egészségügyi rendészet; s az orvosi tudomány annál többet ér, minél nagyobb a praeventio s minél kevesebb szükségünk van az orvosra.

84