Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 25. kötet (206-210. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 25. (Budapest, 1903)
Vargha Ferencz: Sociologia és büntetőjog [207., 1902]
n melyre egy árva porszem sem kerülhetett, megkérdezett egy öreg matrózt, hogy miért mossák mégis mindennap a hajót. Az öreg erre azt felelte: az apám, nagyapám s szépapám is matróz volt, ők is mosták, hát én is mosom a hajót, s mosni fogja a fiam is meg az unokám is. így vagyunk mi is a szabadságbüntetéssel; alkalmazzuk azt, mert elődeink is alkalmazták. Vájjon eleget teszünk-e a szabadságbüntetéssel a sociolo- giai követelményeknek ? Én alig hiszem. És itt ismét előtérbe tolom a büntető s civilis jog közti különbséget. A polgári birónak csak az a feladata, hogy a felperes és alperes közt vitássá vált jogviszonyt rendezze. A mint az Ítélet jogerős lett: feladatát bevógezte; s legfeljebb a renitens pervesztessel szemben segélyére siet még a jogosítottnak, s végrehajtás útján állami kényszerrel helyezi igazába. De azzal már semmit sem törődik, hogy egyik vagy másik félre mily hatással lesz az ítélet; valamint azt sem izgatja, hogy a perre mi adott okot. Úgyis bizonyos előtte, hogy a magánjogi forgalom összhangjába egy átmeneti disharmonia került csupán, a mi a Spencer- féle integrálódásnak s differenciálódásnak természetes következménye. Ez azonban olyan a társadalomban, mintha egy követ dobunk a vízbe: egy pár hullámgyűrű jelzi a bedobott kő nyomát, de aztán az egyensúly ismét helyreáll. Egész máskép áli a dolog a büntetőjog terén. A bűncselekményeknél semmi érintkezési pont nincs a gonosztevő s a sértett közt. Nem két jogviszonyban levő polgár közt merül fel a criminalitás, mint a polgári jogsérelemnél, tehát az kiszámíthatatlan; minden pillanatban imminens és mindenkit érhet, épen azért egyetemes is az. Következik ebből, hogy a büntető igazságszolgáltatás nem a büntetéssel kezdődik, s ott nem is ér véget. Ha igaza volna Lombrosónak, hogy a criminalitás az ata- vismusban s epilepsiában gyökerezik: az atavisticusokat s epileptikusokat össze kellene fogdosni s az Ördög szigetére kellene szállítani a veszedelmes társaságot s a társadalom békéje helyre volna állítva. Csakhogy a criminalitás nem csupán pathologiai állapot, hanem főkép társadalmi jelenség. Nem tudjuk, hogy a társa76
