Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 25. kötet (206-210. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 25. (Budapest, 1903)
A jogi vizsgákról szóló vita (1902. május) [210., 1903]
97 A tervezetnek álláspontja az, hogy a mennyiben egy jogakadémia bizonyos, a törvényben megszabott előfeltételeknek íenforgását kimutatja, az a végbizonyítvány adásának, illetőleg államvizsga tartásának jogával felruháztassék. Hibás szerintem a tervezet, midőn a törvényes kellékeket magukat a kellő mértéken alul szabja meg, midőn azok beigazolt fenforgásának esetére is a nyilvános joggal való felruházást nem saját tetszésének tartja fenn és midőn a nyilvánosság jogát valamely tanintézetnek egyszer már megadván a taneredménynek további garancziái felől megnyugtató rendszabályok útján nem gondoskodik. Elégséges lesz utalnom arra a nagy fonákságra, mely a dolog természeténél fogva egy egész sor felekezeti jogakadémia autorizálásának nyomában járni fog. Ezen felekezeti jogakadémiák versenyre fognak kelni egymással az — enyheségben, mert rá lesznek szorulva arra, hogy subsistentiájukat lehetőleg nagyszámú hallgatóseregnek odavonásával biztosítsák. A szigorúság elriaszt, az enyheség csábít, kivált, lia ez nem csupán a tanulmányok alatt, de a vizsgán is megnyilvánul. A főiskola fentartá- sának anyagi gondjaihoz hozzá szegődik majd a felekezeti féltékenykedés s az egyes eseteknél a társadalmi összeköttetéseknek intenzív nyomása, mely elől vidéki viszonyaink között bajos a menekvés. Ezen fenyegető baj ellen a miniszteri tervezet a vizsgaelnök vétójogában keres orvoslást. Ez azonban nem komoly orvosszer. Odiosus lesz azzal csak egyszer is élni, azt sokszorta gyakorolni pedig szinte lehetetlen lesz, mert nem akad vizsgaelnök, a ki magát következetesen meggyűlöltetni akarná. A baj elkerülésének gyökeres eszközét csakis abban kereshetjük, hogy cserében a felekezeti főiskoláknak megadott nyilvánossági jogért vindikáljuk az államhatalom részére a legfőbb felügyeleti és intézkedési jogot. E végből a központban államvizsga-tanácsot vélek szervezendőnek s a nyilvánossági jog megadását valamely nem-állami jogakadémia részére a törvényes előfeltételek fenforgása esetén is attól tenném függővé, hogy azt az államvizsga-tanács a specziális körülmények méltatásával a miniszternek javasolja. Ily módon a Kováts tanár úr által kifejtett azon súlyos á81 /
