Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 25. kötet (206-210. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 25. (Budapest, 1903)
A jogi vizsgákról szóló vita (1902. május) [210., 1903]
84 házi Zlinszkyből, mert hiszen ő nem 20 könyvet olvashat arról a dologról, hanem a legtöbbnek van egy olyan titkos egyetlen könyvecskéje, «unius libri lector», és ha a jelölt nem úgy beszél, a mint abban a könyvben van: a mi censorunk feltétlenül azt fogja mondani, hogy «rosszul» van; és hogyha ő azt az Ítéletet, hogy «rosszul van» a javaslat értelmében «szigorúan» fogja kimondani: jobb lesz-e ezzel vajon a mai államvizsga? így nem lehet segíteni a vizsga hiányain. A vizsgán csak úgy lehet segíteni, ha kellő számú olyan ember lesz ott, a ki nem a szigorban leli feladatát, hanem abban, hogy azt az anyagot, a melyet kérdez, mentül jobban ismerje; és itt ismét ceteris paribus, mindig jobban fogja az anyagot ismerni az, a ki csak ezzel foglalkozik, mint az, a ki néha-napján beledillettánskodik. A vizsga tehát minden valószínűség szerint a legjobb esetben jövőben is olyan lesz, mint a milyen ma, sőt addig, a míg szigorúan fogják venni az utasítás azon részét, hogy «szigorúan» kell vizsgálni: egy ideig rosszabb lesz. De ártalmas lesz a javaslat — és ezzel végzem, de ezen van egész felszólalásomnak súlypontja is, — ártalmas lesz a tanítás szempontjából is. Miféle tanítást fog ez a javaslat szolgálni ? Miféle tanításra fog az vezetni ? Itt természetesen felmerül az a kérdés, hogy mi legyen az a czél, a mely felé a jogi tanításban törekszünk. Számtalanszor hallottam a budapesti egyetemmel szemben szemrehányásképen felhozni, hogy «hiszen az urak elő sem adják az egész anyagot; nem fejezik be ; bele fognak valamely tárgyba és azután feliben ott hagyják, mert vége van a szemeszternek.» Persze ezzel kapcsolatban azután felhangzik az a panasz is, hogy nem is adunk elő elég órán át, mert ha az újságírók és a képviselők szive szerint menne a dolog, nekünk naponta 9-től 2-ig kellene egyfolytában, mint afféle taniparosnak előadnunk, mert máskülömben nem végezzük be az anyagot. Hát, t. teljes-ülés, igenis nem végezzük be. Sőt többek mondok: épen azok, a kik egyetemünknek ékességei, nem végzik be az anyagot. De szerintem nem is kell bevégezni. Mert, t. teljes-ülés, számolni kell avval, hogy a könyvnyomás fel van találva; hogy ma nem adhatunk elő úgy, mint a hogy elő adtak a középkorban, a midőn még könyvnyomda nem volt; hogy ma az egyetemi tanításnak más a czélja. 268
