Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 25. kötet (206-210. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 25. (Budapest, 1903)
A jogi vizsgákról szóló vita (1902. május) [210., 1903]
tanári intézménynek a tanítási szabadság szempontjából nagyobb jelentősége nincsen. Inkább gradus ad Parnassum. Hogy azután hogyan és mit tanítson valaki, e tekintetben több szabadság lenne, bár e tekintetben is fölmerültek az utóbbi időben nehézségek; ott van pl. a Pikier Gyula esete. A mi a tanulási szabadságot illeti, régen mondják, hogy az egyetemen tanulási szabadság helyett «nem-tanulási» szabadság van. Miben látom én a tanulási szabadságot megvalósítva ? Abban, a miben nem áll ma a tanulási szabadság, Ma a fő-kolle- giumokat, hogy belőlük vizsgát lehessen letenni, okvetlenül hallgatni kell, de ha valaki a főkollégiumokat hallgatja, ez tulajdonképen egész idejét kimeríti és a specialis kollégiumok hallgatására, avagy az ezen kollégiumok tárgyaival való beható foglalkozásra már alig jut ideje. Ennek okát abban látom, hogy a főkollégiumok túlságosan terjengősek. Emlékszem rá, hogy egyetemi hallgató koromban mi a római jognak egész évben rendszerint csak egy harmadrészét végeztük be ; többi kétharmadát vagy felét nem hallottuk és így áttekintésünk nem is igen volt ezen alapvető tárgyról. így jártunk a közjoggal és a köz- igazgatási joggal is. Mindegyik tárgyba kezdetben mélyen beleszaladtunk, azután a félév végén megfeneklettünk; ennek következtében ismereteink csonkák maradtak. A pénzügyi jogból pl. nagyon alaposan adták elő nekünk azt, hogy a czefrét hogy kell mérni stb., de a közigazgatási jog és a pénzügyi jog fontosabb kérdései már egészen elmosódtak, vagy épen kiestek, mit sem hallottunk felőlük. Én azt tartom, hogy miután itt nem csupán olyan szabad lyceális oktatásról van szó, hogy valaki föláll és úgy perorál, a hogy neki tetszik; minthogy itt nem úgy van, mint Párisban a College de France-ban, a hol spe- cziális kollégiumokat adnak elő és nem készítenek elő tanuló ifjúságot szakpályára, hanem tisztán csak tudományos értékű előadásokat tartanak : érdeklődő szak- és laikus közönség részére; a főkollégiumoknak nálunk lehetőleg szűk körre kell szorítkozniok; annyi órát kell felölelniük, a mennyi szükséges ahhoz, hogy annak a tárgynak alapvonalaival, — de azokkal azután teljes egészükben megismertessük azokat a fiatal embereket . . . 64 248
