Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 25. kötet (206-210. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 25. (Budapest, 1903)

Kováts Gyula: A jogi vizsgák reformja [209., 1902]

Az autonom protestáns jogi oktatás leginkább Sárospata­kon fejlődött ki. de nem előbb, mint 1793-tól kezdve, mely évben a magyar jog oktatását avval vezették be, hogy Kövy Sándort választották annak a tárgynak a tanárává, kit aztán Frank Ignácz pesti egyetemi professzor messze felül mult a tételes régi magyar jog művelése mezején, ügy látszik, hogy II. Józsefnek a jogi tanítást érintő intézkedései némi utó­hatással voltak a protestáns jogi oktatás emelésére is, mely azonban az állami jellegű jogi oktatás szervezettségével még utóbb sem rendelkezett. Azt a nagy hanyatlást, melybe a jogi oktatás a tizennyolczadik század utolsó évtizedében az egyház­felekezeti jogi oktatás erősbödése következtében jutott, a tizen- kilenczedik század első felében még jobban éreztük. 1835-ben az egri akadémia mellé a pécsi akadémia járult mint jogot is tanító autonom egyházfelekezeti akadémia s 1846-ban Temes­váron is támadt autonom katolikus jogtanító intézet, mely azon­ban egy-két évi fennállás után megszűnt. De azért az autonom egyházfelekezeti intézetek között a protestáns intézetek marad­tak túlsúlyban. Midőn Wildner Ignácz 1840-ben első váltói törvénykönyvünket elkészítette és ehhez később kommentárt írt, ebben méltán elmondhatta, hogy a jogi oktatást nálunk minő kezdetleges állapotban találta. Egész rövid ideig tartó tanulás és praxis utján könnyen el lehetett jutni az ügyvédi diploma megszerzéséhez. Ezért kívánt a kommentárja tanú­sága szerint a törvénykönyvében szigorú és külön váltó-ügy­védi vizsgát. Még a közügyvédi vizsgában sem bizott meg s annak az óhajának adott kifejezést, hogy az ügyvédi vizsga előtt jogi doktorátust kelljen tenni, mihez ránk vonatkozólag — mint ezt már tudjuk — II. József 1784-iki rendeletével már igen közel járt. A II. Józsefet követő időben tehát igen nagy visszaesés állott elő. De azért senki úgy ne értse az elmondottakat, mintha ezekért nemzeti múltúnkat szemrehányással akarnám illetni. Távol áll tőlem. Akkoriban a nemzeti létért való küzdelem állott mindenáron az előtérben. Tagadhatatlan azonban az, hogy az állam kezelte jog- és államtudományi tanítás csökke­nésével a jog- és állam-tudományi képzés szintje hanyatlott, mi csak azért nem volt annyira érezhető, mert ősrégi, jóformán (5 146

Next

/
Oldalképek
Tartalom