Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 25. kötet (206-210. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 25. (Budapest, 1903)
Polner Ödön: A pragmatica sanctio és a házi törvények [208., 1902]
41 Hogy pedig fel lehet tenni az 1722/3. évi országgyűlésről, liogy ők ilyféle rendelkezést véltek tenni, daczára annak, hogy az osztrák tartományokkal való viszonyt állandósítani akarták, az következik abból, hogy az osztrák örökösödési rendelkezések, a melyeket a magyar országgyűléssel közöltek, ebben a kérdésben hallgatnak és hogy igy a magyar országgyűlés feltehette, hogy az osztrák házban a női örökösödés szintén így van rendezve. Ha azonban az országgyűlés ezt feltette, akkor valóban tévedett, mert az osztrák tartományokban fennálló rendelkezésekből eltérő utódlási rendet kell következtetni, és így állott elő az 1723 : 1. és 2. tcz.-nek, nézetem szerint, ebben a kérdésben az azóta követett gyakorlattal és közfelfogással való ellentéte. Noha ezek szerint az 1723 : 2. tcz.-nek tulajdonkép oly értelmezés is adható, a mely szerint a Magyarországon megállapított utódlási rend eltér az osztráktól, ha nem jött volna közbe a törvényhozás ellenkező magyarázata 1790-ben, az 1723 : 2. tcz.-be foglalt utalás nem hozta volna magával azt, hogy az odaát érvényben levő utódlás szabályát tartsuk kötelezőnek, de az 1723:2. tcz.-ben kimondott együttes birtoklás elve szükségessé tette volna azt, hogy ezt a kérdést Austriával, vagy esetleg az uralkodóval megegyezésben, de minden esetre törvényhozási úton szabályozzuk. Nem ez az egyedüli részlete az 1723 : 2. tcz.-nek, a mely az osztrák örökösödési rendelkezéseken túl megy. Az 1723 : 2. tcz. ugyanis az utódlásnak egyéni feltételeit is meghatározza. Nem megyek addig, mint Jászi, hogy az osztrák főherczegséget is a magyar trónutódlás feltételéül tekintsem; hogy miért nem, azt gondolom, eléggé kifejtettem. Abban sem vagyok vele egy véleményen, hogy a többi országok és tartományoknak birtoklása szintén feltétele a magyar királyi szék elfoglalásának, és hogy ha az 1723:2. tcz.-ben meghatározott ágak valamelyik leszármazója elvesztené az osztrák örökös tartományokat, az vagy annak leszármazója azon törvény alapján nem léphetne a magyar trónra. Az osztrák tartományok birtoka tekinthető végokául annak, hogy a Habsburg-ház örökösödését megállapították 1687-ben és 1723-ban, de nem tekinthető ezen örökösödés feltételének. Ez az együttes birtoklásra vonatkozó 127
