Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 25. kötet (206-210. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 25. (Budapest, 1903)
Polner Ödön: A pragmatica sanctio és a házi törvények [208., 1902]
aí mazóira: harum omnium et procedentium ex iis Marium utrius- que Stirpis Successione post omnes utrinque Mares per Lineam Masculinam descendentes quolibet gradu sint, aut cujuscunque Lineae, semper rejecta. Ez ismét csak József és Károly fiági férfi leszármazóinak adja meg az elsőséget ugyanazok leányági férfi leszármazói felett. Ügy hogy a fenti kérdésre itt tulajdonképen nem találunk intézkedést, mint azt Jászi is kijelenti (52 1.). Még kevésbé találunk ide vonatkozó intézkedést az 1713. évi április 19-iki nyilatkozatban, a mely, mint kifejtettem, tulajdonkép csak a pactum mutuas successionis egy homályos pontjának az értelmezése. Igaz, hogy a pactum mutuae successionis és a pragmatika sanctio rendelkezéseinek összevetéséből és a hűbéri jog elveiből vonhatunk bizonyos következtetéseket, de ez nem változtatja meg azt a körülményt, hogy az utódlási rend bensőbb részleteire vonatkozólag az osztrák örökösödési szabályokban nincsenek szabatos rendelkezések. Nem lévén tehát részletesebb intézkedések az osztrák utódlási szabályokban, nem különösen azokban, a melyeket III. Károly alkotott, — és ezekre hivatkozik az 1. és 2. t.-cz. — nem is lehet az 1723:1. és 2. tcz.-ben utalás rájuk, vagyis az ott előforduló utalások segélyével, még ha az 1. tcz. rendelkező volna is, és még ha a 2. tcz. hivatkozása nem is csak az elsőszülöttségre vonatkoznék, ily részletesebb szabályokat nem kapunk. És nem hogy az osztrák utódlási rendelkezésekben vannak részletesebb szabályok, hanem ellenkezőleg a magyar törvényben találhatunk ilyeneket. így, mint láttuk, abban az esetben, ha átment az utódlás a nőágra, ebben a férfi leszár - mazóknak az elsőbbségét csak következtetés, összevetés segélyével mondhatjuk ki az osztrák örökösödési rendelkezések alapján, míg a magyar törvényben erre vonatkozólag kifejezett kijelentés van. Az a kijelentés ez, melyet Jászi is tárgyal, s a mely az 1. tcz. 3. §-ában foglaltatik. Az 1. tcz. 3. §-a kimondja, hogy a király ugyanazt az utódlást akarja Magyarországon, a mely a többi örökös tartományokban van megállapítva, s ezen kijelentésnél egy záradék van beszúrva, a mely kimondja: hogy ugyanazon ág izeinek egyenlősége esetén a férfiak előjogának tekintetbevételével tör120
