Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 25. kötet (206-210. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 25. (Budapest, 1903)
Polner Ödön: A pragmatica sanctio és a házi törvények [208., 1902]
Tudvalevő dolog,* hogy Károly 1713 április 19-én összehivatván a titkos tanácsot, felolvastatta a pactum mutuae suc- cessionist, mint a mely eddig még nem lett nyivánosságra hozva, s azután kijelentette, hogy a felolvasott rendelkezésekből mindenki látja, hogy az ő Hágának kihaltával az öröklési jog az ő törvényes származású leányaira megy át az elsőszülöttség szerint, s hogy az mind a két rendbeli törvényes leszármazóinak kihalta után József leányaira s azoknak a törvényes lé- származóira szintén elsőszülöttség szerint száll. A Károly- és József-féle leányágak kihalása után pedig az öröklés joga az ő nővéreit s az osztrák ház többi összes ágait fogja megilletni. Az 1713. évi április 19-iki Károly-féle nyilatkozat tehát tulajdonkép csak értelmezése az 1703-iki kölcsönös örökösödési szerződésnek, és pedig némely osztrák iró szerint azzal megegyező, mások szerint azzal ellenkező értelmezése. Hogy az értelmezés találó volta nem tartatott kétségkivülinek, mutatja, hogy az érdekelt leányágak leszármazóit, József leányait lemondatták arról, hogy Károly leányági leszármazói előtt igényt emeljenek az utódlásra, megerősíttetvén velők az 1713 április 19-iki nyilatkozat értelmében való öröklés rendjét és fentartatván velők a Károly leányági leszármazói után őket és leszármazóikat illető öröklési igényeket.** (Ennek a két renun- ciationak nyomán adattak ki valószínűleg a többi főherczegnöi renunciatiók, melyek e szerint nem minden öröklési jogról való lemondást foglalnak magokban, — mint a közfelfogásban tévésén el van terjedve >— hanem csak az 1713. évi április 19-iki nyilatkozat, vagyis a pragmatika sanctio ellenére emelendő igényekről való lemondások.) Mindezeknek az alapján most már megállapíthatjuk, hogy mi volt az örökösödési rend az osztrák örökös tartományokban akkor, mikor az 1722/3. évi országgyűlésen az örökösödésnek a leányágra való kiterjesztését tárgyalták: 1. АП. Ferdinand és I. Li- pót megállapította primogenitura; 2. A leányágnak öröklési joga * L. e tekintetben Salamon i. m. és Marczali a Millenniumi történet Vili. kötete. ** E renunciatiók tartalma kitűnik Mária Jozefa renunciatiójának ama másolatából, melyet az 1722/3. évi országgyűlésnek bemutattak, s mely az Országos Levéltárban van. llő
