Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)

Schächter Miksa: Az orvosi beavatkozás jogáról és az orvos felelősségéről [202., 1902]

/ És itt meg kell jegyezni, hogy a műtétekre csak azért gon­dolunk ily testi sértés felvételekor, mert ezek legszembe­ötlőbbek, de azért akármily belső kezelés orvosszerekkel, vagy akár csak olyan ú. n. természetes gyógymód, pl. hideg víz alkalmazásával, ép oly sérelmezése lehet a szervezetnek. De itt azután egy harmadik sorával találkozunk a jogtudósoknak, kik azt vallják, hogy az orvosi beavatkozás egyáltalán nem is involvál testi sértést — és ezért ily sértésnek jogát nem is kell keresnünk. Ezen véleményt juttatja kifejezésre Stooss bécsi jogtanár nemrég megjelent munkájában. A ki gyógyí­tani akar, nem kívánja valakinek testi épségét sérteni. Még a beteg beleegyezését sem tartja okvetlenül szükségesnek. De maga bevallja, hogy az ő jogelmélete szerint csak a siker igazolja a beavatkozást, bár büntetőjogilag a menthető téve­désben képzelt siker az igazi sikkerrel egyenlőnek tekinthető. Igaz, hogy már Bacon is azt mondja Physical Works- jában, hogy az orvos és államférfiú megítélésének egyetlen alapja a siker. De ha Stooss szerint az orvosi képzelt siker identificálható a valódival, úgy érthető az, hogy ezen állás­pont a mennyire kedvez az orvosoknak, annyira megtámad­ható a jogászok részéről, kiknek egyike, Lilienthal valóban ki is mutatta, hogy a beavatkozás jó szándéka nem statuálhat jogot; ha a siker tárgyilagosan beigazolja is a műtétet, a siker elmaradása esetében az orvost nem gondatlanságból el­követett, hanem szándékos testi sértés miatt lehet elitélni. Ha a valóságos siker a képzelt sikerrel egyenlő megítélés alá esik, akkor persze a beavatkozás jogát minden jogtudományi meghatározás nélkül az orvos legkönnyebben maga construál- hatja. A berlini Kammergericht decisiója (1900-ból) egyenesen ki is jelenti, hogy az orvos nem felelős a sikerért, a téves diag- nosisért sem nem hibáztatható és így a betegnek tett Ígéretei sem exequálhatók, hanem csak azt kell bebizonyítania, hogy a tudomány szabályainak megfelelőleg járt el. A Kammergericht ezen döntése is valóban kedvez az orvosnak. De nem tekintve azt, hogy a párisi törvényszék múlt év áprilisában Röntgen­sugárral okozott sérülés miatt 5000 frank büntetésre Ítélte az orvost, azon indokolással, hogy az is csak «specialis üzlet­8 86

Next

/
Oldalképek
Tartalom